English
MagyarKognitiv képességek
Az egyik legtöbbet vizsgált kognitív képesség a megismerési folyamatokban kiemelkedő jelentőséggel bíró induktív gondolkodás. Az induktív gondolkodás az új tudás megszerzésének egyik alapvető eszköze, szoros kapcsolatban áll az intelligenciával, a problémamegoldással, a tanulási potenciállal, a kritikai gondolkodással, a fogalmak fejlődésével, a tudás alkalmazásával, hatása kimutatható a nyelvtanulásra is.
Az indukciós folyamat egyedi esetek megfigyeléséből kiinduló általános, nem megfigyelt esetekre történő szabályok, értelmező modellek alkotása. Megjelenési formái különböző tevékenységek, például sorképzés, osztályozás, analógiás gondolkodás, hipotézisalkotás. Mérése leggyakrabban sorozatokkal, mátrixokkal, analógiákkal történik.
A Szegedi Iskolai Longitudinális Programban az induktív gondolkodás mérése a 3–11. évfolyamokon (I–III. minta) betű- és számsorokkal, szám- és szóanalógiákkal, az 1–2. évfolyamon (IV. minta) figuratív teszttel általánosítás, megkülönböztetés, többszempontú osztályozás, kapcsolatok felismerése, kapcsolatok megkülönböztetése, rendszeralkotás műveletek által történt. Az utóbbi tesztet Molnár Gyöngyvér, a felsőbb évfolyamok tesztjeit Csapó Benő szerkesztette.
Az V-VII. minták vizsgálata a Pásztor Attila, Molnár Gyöngyvér és Csapó Benő által fejlesztett online tesztekkel történt. A tesztekben figurális sorozatok és analógiák, valamint számsorok és számanalógiák szerepelnek. Az 1. évfolyamosok részére készült tesztben a figurális sorozatok és analógiák kiegészülnek osztályozási feladatokkal is. A fejlődés elemzését a tesztek közös itemei (horgonyitemek) teszik lehetővé.
Publikációk:
A kombinatív képesség, kombinatív gondolkodás az emberi értelem egyik legérdekesebb funkciója, mely számos hétköznapi helyzetben, bonyolult problémamegoldásban és tudományos tevékenységben egyaránt szerepet kap. A kombinatív gondolkodásra minden olyan helyzetben szükség van, amikor meghatározott elemekből kell a feltételeknek megfelelő különböző összeállításokat létrehozni, lehetőség szerint minél többet, bizonyos esetekben az összeset. A kombinativitást filozófusok, matematikusok még tudományos eszközökkel való vizsgálata nélkül is sokféle intellektuális tevékenységgel hozták kapcsolatba, meghatározó szerepet tulajdonítottak neki a különböző alkotótevékenységekben, újításokban, felfedezésekben és a fantázia működésében.
A Szegedi Tudományegyetemen a kombinatív képesség fejlődésének vizsgálata az 1970-es évek végén kezdődött. A feladatok struktúráját az elméleti elemző munka első stádiumában azonosított nyolc kombinatív művelet alapján alakították ki. A teszt 12, hat formális és hat képi feladatból áll, melyek mindegyikéhez hatféle feladatszerkezet tartozik: ismétléses és ismétlés nélküli variációk, ismétlés nélküli kombinációk, összes ismétléses variáció, összes részhalmaz, Descartes-féle szorzatok. A formális feladatokban betűkből és számokból kellett a feltételeknek megfelelő konstrukciókat összeállítani. A képiekkel ellentétben a formális feladatok megoldásakor nem segíti közvetlen képzet a megoldók munkáját. A tesztet Csapó Benő készítette, amit az I. és a II. minta (6. és 10. évfolyamos) tanulóinak vizsgálata során alkalmaztunk.
A longitudinális programban 2016-tól a kombinatív gondolkodás mérése is számítógépes tesztekkel történik az eDia-platformon keresztül. Az online teszt a 12 itemes papíralapú mérőeszköz feladataiból áll.
Publikációk: