Szegedi Iskolai Longitudinális Program

A Szegedi Iskolai Longitudinális Program az első magyar, országos, oktatási környezetben végzett követéses vizsgálatsorozat. 
Céljai: a fejlődés kezdeti szakaszának longitudinális vizsgálata, az iskola fejlesztő hatásának feltárása, a fejlődés stabilitásának feltérképezése, egyéni fejlődési pályák elemzése, modellezése, a beavatkozási pontok azonosítása, a korai diagnózist adó mérőeszközök kidolgozása.
 
A program a 2003/2004-es tanévben 1. (III. minta), 5. (II. minta) és 9. (I. minta) évfolyamokon indult. A keresztmetszeti és a hosszmetszeti technikák kombinálásával e három populációról gyűjtött adatok képet adnak a közoktatás 12 évének folyamatáról, lehetővé teszik a közoktatásban (az általános iskola alsó és felső tagozatán és a középiskolában) lejátszódó fejlődési folyamatok elemzését. A program indulása óta két teljes ciklust zárt (III. minta: 2003–2011 és IV. minta: 2007–2015). Jelenleg 4911 (V. minta) 5. és 6842 (VI. minta) 1. évfolyamos tanuló iskolai pályafutását vizsgálja. [További információk]
 
Az I–IV. minták követése papír-ceruza mérőeszközökkel történt. Az adatfelvétel 2011 óta (az V–VI. mintákon) online, az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport által fejlesztett eDia-platformon zajlik. Ősszel és tavasszal 1–3 – részben saját fejlesztésű, részben adaptált – mérőeszköz felvételére kerül sor.  [További információk

 

Mérési minta
A program tematikája
Iskolakészültség tesztek
Olvasási képesség
Matematikai tudás
Természettudományi tudás
További vizsgált területek
A tanulás, tanítás körülményei

 

Fontosabb publikációk:

Tóth,  E.,  Fejes, J., B., Patai, J., & Csapó, B. (2016). Reziliencia a magyar oktatási rendszerben egy longitudinális program adatainak tükrében. Magyar Pedagógia, 116(3), 339–363. DOI: 10.17670/MPed.2016.3.339. [PDF]

Hódi, Á., & Tóth, E. (2016). A különböző szocioökonómiai státuszú tanulók iskolakezdéskor mért elemi alapkészségeinek és a későbbi szövegértés teljesítményének alakulása az óvodában eltöltött évek tükrében. Iskolakultúra, 26(9), 51–72. DOI: 10.17543/ISKKULT.2016.9.51. [PDF]

Hódi Ágnes, B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Tóth Edit (2015): A Máté-effektus: a gyengén és jól olvasó tanulók jellemzése a tanulás környezeti és affektív jellemzői mentén. Iskolakultúra, 25. 4. sz. 18–30. [PDF]

Csapó Benő, Molnár Gyöngyvér és Nagy József (2014): Computer-Based Assessment of School Readiness and Early Reasoning. Journal of Educational Psychology, 106. 2. sz. 639-650. [PDF]

Tóth Edit és Hódi Ágnes (2014): How do Teachers in Different Stages of Formal Education Respond to Accountability Pressure? : In: Karlovitz János Tibor (szerk.): Some Current Issues in Pedagogy. International Research Institute, Komárno. 151-162. [PDF]

Tóth Edit és Sipos Judit (2014): A rendszerszintű mérések hatása a pedagógusok tanítási gyakorlatára: egy tanári kérdőíves vizsgálat tanulságai. Iskolakultúra, 24. 10. sz. 38-52. [PDF]

Csapó, B. & Szabó, G. (2012, szerk.): Framework for diagnostic assessment of science. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. [PDF]

Csapó, B. & Csépe, V. (szerk., 2012): Framework for diagnostic assessment of reading. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. [PDF]

Csapó Benő (szerk., 2012): Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. [PDF]

Csapó Benő és Csépe Valéria (2012, szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. [PDF]

Csapó Benő és Szabó Gábor (2012, szerk.): Tartalmi keretek a természettudomány diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. [PDF]

Csapó, B. & Szendrei, M. (2011, szerk.): Framework for diagnostic assessment of mathematics. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. [PDF]

Csapó Benő és Szendrei Mária (2011, szerk.): Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. [PDF]

Csapó Benő és Zsolnai Anikó (2011, szerk.): Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. [PDF]