A tanulás, tanítás körülményei

 

A tanulók szövegértésének fejlettségéről különböző formátumú és típusú szövegek, illetve azokhoz tartozó, más-más olvasási műveletek elvégzését igénylő feladatokkal igyekszünk képet alkotni. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy azonosítsuk, mely ponton akadt meg a fejlődés, illetve mely területek igényelnek beavatkozást, további fejlesztést. A beavatkozás tervezéséhez fontos a szövegértési teljesítményt befolyásoló demográfiai, környezeti (otthoni és iskolai) és affektív tényezők ismerete. Ezek feltárására a hazai és a nemzetközi minták alapján készültek tanulói és tanári kérdőívek.

A program a tanulók körében (4. és 6.évfolyam) az olvasási attitűdről, a tanórai és az azon kívüli olvasási szokásokról, a különböző szövegformák és szövegtípusok ismeretéről gyűjt adatokat.
Tanári kérdőív vizsgálja az olvasástanítás körülményeit, a különböző tanítási módszerek ismeretét és alkalmazásuk gyakoriságát.
A kérdőíveket Hódi Ágnes, B. Németh Mária és Tóth Edit készítette. Az adatok felvételére 2013 és 2014 tavaszán került sor.

 

 

 

 

Az elmúlt évek nemzetközi és hazai vizsgálatainak eredményei a fiatalok természettudományoktól való elfordulását és teljesítményük csökkenését mutatják. Számos hazai és az Európai Unió által támogatott nemzetközi projekt foglalkozik az okok feltárásával és új oktatási módszerek kidolgozásával. A Szegedi Iskolai Longitudinális Program egyik célja a természettudományos tantárgyak tanulásától való elfordulás mögött álló tényezők feltárása, amihez egy tanulói és egy tanári kérdőív készült. 

 

A kérdőíveket B. Németh Mária, Csíkos Csaba és Korom Erzsébet szerkesztette, forrásként használva a PRIMAS és a PISA  tanulói kérdőíveit. A kérdőív a tanulás otthoni és iskolai körülményeiről, a tanulási stratégiákról, a tantárgyi attitűdökről és a bizonyítványjegyekről gyűjt adatokat.

 

A tanulói kérdőívben az általános iskolai tanulók négyfokú Likert-skálán nyilatkoznak arról, mennyire fontos számukra a környezetismeret, a biológia, a fizika és a kémia tanulása, hogyan és milyen módszerekkel sajátítják el e tantárgyak tananyagát, mi a véleményük azok tanításáról és tanulásáról. A tanári kérdőív esetében a környezetismeret, a biológia, a fizika és a kémia tantárgyakat tanító pedagógusok nyilatkoznak ugyanazokról az állításokról: mennyire igazak (1: egyáltalán nem igaz – 4: teljes mértékben igaz) azok a tanítványaikra, milyen gyakoriak (1: szinte soha – 4: szinte mindig) az adott történések az óráikon.

 

 

 

 

 

A kérdőív segítségével a tanulók családi-kulturális hátterére vonatkozó adatok gyűjtése történik, melyek összehasonlíthatók a teljes körű adatfelvételt alkalmazó Országos kompetenciamérés adataival. A kérdőív az iskolai tanulással, az eredményességgel kapcsolatos jellemzőkről gyűjt adatokat (pl. óvodában eltöltött évek száma, a bukások, az iskolaváltások száma, az osztály tantervi jellemzői). A család szociokulturális helyzetének jellemzéséhez feltárja például a kapott szociális támogatás(ok) körét, a lakáskörülmények jellemzőit (pl. a helyiségek száma), az egy háztartásban élő családtagok számát, a szülők iskolai végzettségét, a tanuló internet-hozzáférési lehetőségeit. A kérdőívet Kertesi Gábor (MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest) és Kézdi Gábor (MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest) munkája alapján B. Németh Mária készítette. 

 

Tekintettel arra, hogy az Országos kompetenciamérés háttérkérdőíve információt szolgáltat a tanulók környezeti hátteréről a 6. és 8. évfolyamon, a kutatócsoport a következő években csak az alsó tagozatos tanulók körében használja saját mérőeszközeit. 2014 után az adatfelvételt B. Németh Mária és Tóth Edit által szerkesztett, elektronikus alapú kérdőívvel végezzük.

 

 

 

 

A diákok iskolai sikerességét a kognitív összetevőkön kívül számos tényező befolyásolja, amelyekre az elmúlt évtizedekben egyre több kutatás/kutatási terület fókuszál. A reziliencia, vagy iskolai, oktatási rugalmasság területének pszichológia és a pedagógiai szempontú vizsgálata a rizikó ellenére létrejövő sikert/sikeres adaptációt állítja középpontba azáltal, hogy magát a jelenség létrejöttét, valamint azokat a tényezőket vizsgálja, amelyek hozzájárulhatnak a rizikó leküzdéséhez.

A neveléstudományi szakirodalom a jelenséget oktatási rezilienciának, a nehéz feltételek ellenére is jól teljesítő gyermekeket reziliens tanulóknak nevezi. Az oktatási rezilienciával foglalkozó kutatások jelentős hányada a társadalmi-gazdasági hátránnyal küzdő, a leszakadó társadalmi rétegekből kikerülő tanulókat állítja középpontba a nehézségek kezelési lehetőségeinek vizsgálatakor.

A reziliens tanulók vizsgálata az iskolai sikeresség szempontjából lényeges egyéni és környezeti tényezőkre világíthat rá. De az egyéni boldogulásra vonatkozó, tanulói szinten hasznosítható és intézményi, valamint rendszerszintű eredményekkel egyaránt szolgálhat azáltal, hogy arról ad képet, hogy a tanulók milyen mértékben, mely erőforrások felhasználásával képesek sikereket elérni és megküzdeni az őket ért kihívásokkal, hátrányokkal. A terület vizsgálatára szolgáló kérdőívek kitöltéséből kiderül, hogy a megújuláshoz szükséges tényezők milyen szinten vannak jelen a tanulók, osztályok, intézmények életében és milyen területeket lehetséges javítani a sikeresség növelése érdekében.