A tanulás és tanítás nem kognitív összetevői

 

A Szociálisprobléma-megoldás kérdőív segítségével a személyközi problémákkal és azok megoldásával kapcsolatos gondolatok, érzések és viselkedésben megnyilvánuló jellemzők tárhatók fel. A kérdőív a Social Problem Solving Inventory–Revised (Chang és mtsai, 2004, magyar adaptáció: Kasik, Nagy és Fűzy, 2009) módosított változata, melynek kijelentései hat faktorba csoportosulnak: pozitív orientáció, negatív orientáció, racionalitás, impulzivitás, elkerülés, szociális kívánatosság.

A problémamegoldásnak mint folyamatnak elkülöníthető egy orientációs és egy megoldási szakasza. A problémához és a megoldáshoz való orientáció (megközelítés, attitűd, viszonyulás) lehet pozitív vagy negatív: az egyén gondolhatja úgy, hogy foglalkozik a problémájával, képes megoldani, meg akarja oldani azt (pozitív orientáció), illetve úgy is, hogy nem akar a problémával foglalkozni, nem tudja vagy nem akarja azt megoldani (negatív orientáció). 
A megoldási szakasz jellemzői azt mutatják meg, hogy milyen mértékben jellemző az egyénre a három alapvető megoldási mód, a racionalitás, az impulzivitás és az elkerülés. A problémák megoldása során koncentrálhatunk a tényekre, kereshetjük az azok közötti összefüggéseket, alaposan átgondolhatjuk a megoldási lehetőségeket, figyelembe vehetjük a problémahelyzetben lévő másik személyt (racionalitás). Irányíthatják érzelmeink is problémamegoldásunkat, háttérbe szorítva az információkat, a helyzetről, magunkról és a másikról szerzett ismereteinket (impulzivitás). Azt is választhatjuk megoldásként, hogy nem akarjuk megoldani a problémát, esetleg halogatjuk a megoldását, illetve a megoldás közben dönthetünk úgy, hogy abbahagyjuk, többet nem foglalkozunk a problémával (elkerülés). 
 
A Szociálisprobléma-megoldás kérdőívet Kasik László fejlesztette. A kérdőív 42 kijelentést tartalmaz (pozitív orientáció: 6, negatív orientáció: 6, racionalitás: 8, impulzivitás: 8, elkerülés: 8 item), ezen jellemzők meglétét méri.  Illetve a szociális kívánatosság faktorhoz tartozó 6 állítás ellenőrző funkciót tölt be (csökkentik a válaszadói torzítást). A kijelentéseket 0-tól 4-ig terjedő skálán kell értékelni (0=egyáltalán nem igaz rám; 1=kicsit igaz rám; 2=közepes mértékben igaz rám; 3=igaz rám; 4=nagyon igaz rám).
 
 
 
 
 
A természettudományos nevelés egyik problémája (nemzetközi és hazai viszonylatban is), hogy a tanulók általában nem kedvelik a természettudományos tantárgyakat, kevesen választanak természettudományos pályát. A jelenség alaposabb megismerését szolgálja a természettudományos tantárgyak tanulását jellemző motiváció elemzése. Ehhez a Szegedi Iskolai Longitudinális Programban a nemzetközi szakirodalomban ismert Science Motivation Questionnaire (SMQ, Glynn és Koballa, 2006) továbbfejlesztett, számos nyelvre lefordított változatának (Science Motivation Questionnaire II.; Glynn, Brickman, Armstrong és Taasoobshirazi, 2011) adaptált változatát használja. A vizsgálat lehetővé teszi a magyar tanulók természettudományos tanulási motivációinak nemzetközi kontextusba helyezését is.
 
A kérdőív öt alskálája (intrinzik motiváció, önhatékonyság, önállóság, jegyért tanulás, karriermotiváció) 5-5 ötfokú, Likert-skálán mérő itemet tartalmaz. A kérdőívet, ami eredetileg a természettudományok tanulására általában (természettudományos tantárgyra) vonatkozik, B. Németh Mária, Csíkos Csaba és Korom Erzsébet adaptálta a hazai oktatáshoz. A 8. évfolyam számára az online kérdőív 25-25 állítást tartalmaz a biológia, a fizika és a kémia tantárgyak tanulásáhozl kapcsolódóan. A tanulók minden tételmondatról a biológia, a fizika és a kémia tantárgy tanulására vonatkozóan külön nyilatkoztak. A 4. évfolyam számára online, a környezetismeret tantárgyra adaptált kérdőív készült. Az online változat csak az adatfelvétel eszközében különbözik a más országokban is használt változattól. A tanulók 25, a környezetismeret tantárgyra megfogalmazott állításról nyilatkoznak ötfokú Likert-skálán.
 
 
 
 
 
Az eredményes iskolai tanulmányoknak és a tananyag elsajátításának egyik legfontosabb feltétele, hogy a diákok hatékonyan tanuljanak. A hatékony tanulás létrejöttéhez pedig elengedhetetlen, hogy a diákok kontrollálni tudják önmaguk tanulási tevékenységét, az azzal kapcsolatos gondolataikat, érzelmeiket és viselkedésüket és meghatározó szerepet játszanak az önszabályozó tanulás stratégiái: a tervezés, a végrehajtás, a monitorozás és a szabályozás. Nemzetközi és hazai mérések is rámutattak, hogy a diákok önszabályozó tanulási stratégiái fejlesztés vagy megfelelő beavatkozás nélkül alacsony szinten marad, sőt alkalmazásuk csökken az iskolai évek előrehaladtával. 
 
Az önszabályozott tanulás kérdőíve, amit D. Molnár Éva szerkesztett, a tanulás belső szabályozásában szerepet játszó tanulási stratégiák alkalmazását és a tanulási motívumok fejlettségét méri. A tanuló ötfokú Likert-skálán nyilatkozik arról, mennyire jellemző rá az adott állítás. Az adatfelvétel számítógéppel, online történik.
 
A kérdőív a megtanulandó információ kezelésének módja szerint a tanulási stratégiák két csoportját vizsgálja: (1) kognitív stratégiák (ismétléssel, többszöri elolvasással történő rögzítés, a megtanulandó tananyag elsajátítását segítő átrendezés – pl. ábrák, leckevázlat készítése) és (2) metakognitív stratégiák (a tanulási idő megtervezése, a tanulási folyamat monitorozása, ellenőrzése, illetve értékelése).
A tanulási motívumok alsákla magában foglalja az elsajátítási motívum (saját tudásának, képességeinek fejlesztéséért tanul), a teljesítménykereső (az eredményért, jó jegyekért, mások elismeréséért tanul), a teljesítménykerülő motívum (pl. azért tanul, mert nem szeretne rossz jegyet kapni), a szorongás, a pozitív önhatékonyság (bízik abban, hogy képes jól megoldania az iskolai feladatokat) és a negatív önhatékonyság (előrevetíti saját kudarcát az iskolai feladatokban, nem bízik abban, hogy sikerülni fog megoldani a feladatait) vizsgálatát.
 
 
 
 
 
Az elsajátítási motiváció a sikeres tanulás egyik legfontosabb pillére. Kutatások szerint az iskolai eredményességben legalább akkora szerepe van, mint az intelligenciának. Az iskolai évek során nagyon sok gyermeknek jelentősen csökken a motiváltsága, ugyanakkor a tanulók egy kisebb hányadnál a motiváltság erősödése figyelhető meg. A változásokban jelentős szerepe van a szülőknek, a tanároknak és a kortársaknak is. A motiváltságban bekövetkező változás lényeges visszajelzés a pedagógusok számára, így a tanítás hatékonysága szempontjából fontos a tanulók motiváltságának időközönkénti mérése, a változások követése.
Az elsajátítási motivációt online tanulói, tanári és szülői kérdőívekkel vizsgáljuk, ezeket Józsa Krisztián készítette. A kérdőívek minden korosztályban használhatók. Az alsóbb évfolyamokon a tanulók meghallgathatják a kérdéséket és az állításokat, a válaszadást rajzok is segítik. A kérdőívek kitöltésekor ötfokú Likert-skálán kell dönteniük arról, hogy mennyire igazak rájuk nézve az állítások.
 
A longitudinális programban az elsajátítási motivációt két, tartalmi szempontból különböző kérdőívvel mérjük, melyek kitöltése 20-30 percet igényel. (1) Az Elsődleges elsajátítási motiváció kérdőív öt dimenziót vizsgál: értelmi, motoros, kortársakra és felnőttekre vonatkozó szociális elsajátítási motívum, valamint elsajátítási öröm. Ennek a kérdőívnek az eredeti, amerikai változatát George Morgan készítette. (2) A Tantárgyi elsajátítási motiváció kérdőív az iskolai tanulás főbb területeihez kapcsolódik: az olvasáshoz, a matematika, a természettudományos, az idegen nyelv, az ének és a rajz tantárgyakhoz. Ezt a mérőeszközt Józsa Krisztián állította össze.
 
 
 
 
 
A Tanulási szokások kérdőív a PISA 2000 (Artelt, Baumert, Julius-McElvany és Peschar, 2003) felmérésben is használt tanulói kérdőív magyar változata, melyet B. Németh Mária, Csíkos Csaba, Habók Anita és Korom Erzsébet készített. 
 
A kérdőív 49 itemetből áll, a tanulási hatékonyságot befolyásoló tanulástechnikai jellemzőket, tanulási stratégiákat tár fel, a szocio-kognitív elemek közül a preferált tanulási környezetről és személyiségjellemzőkről gyűjt adatokat. A tanulók négyfokú Likert-skálán döntenek arról, hogy egy-egy mondat mennyire igaz (1: egyáltalán nem igaz – 4: teljes mértékben igaz), illetve milyen gyakorisággal jellemző rájuk (1: soha – 4: szinte mindig).
 
 
 
 
 
A tanulók tanulással, a mért tudás minőségével összefüggő nem kognitív jellemzőinek feltárása a Csapó Benő által kidolgozott kérdőívvel történik. A kérdőív a tantárgyi attitűdök, az iskolával kapcsolatos általános attitűdök, a továbbtanulási szándék és a szülők iskolai végzettségének felmérésére szolgál.
 
 
 
 
 
Számos kutatás szerint az olvasásra vonatkozó meggyőződések és az olvasási teljesítmény között szoros, elméleti alapon okságinak nevezhető kapcsolat van. A magyar nyelvre Csíkos Csaba által adaptált IRA-kérdőívvel (Index of Reading Awareness) keressük azokat az olvasási meggyőződéseket, amelyek a magyar tanulók körében jól mérhetők, és amelyek révén oktatás-módszertani javaslatok is megfogalmazhatók.