36. Egy érdekes folyadék

A glicerin ismert a mindennapokból, ezért érdemes néhány kísérletben megvizsgálni.

Anyagok: glicerin, víz, kálium-dikromát.

Eszközök: 2 db cseppentő, szűrőpapír, óraüveg, 2 db kémcső, vegyszeres kanál, kémcsőfogó facsipesz, gázégő.

A kísérlet végrehajtása: a) Az óraüvegre helyezett szűrőpapírra cseppentsünk - egymástól távolra – egy csepp vizet és 1 csepp glicerint. Ceruzával írjunk „v”, illetve „g” jelet a foltok alá kb. 2 cm-re. Tegyük félre a papírt, és 10 percenként ellenőrizzük a foltokat. b) Öntsünk egy kémcsőbe 1 ujjnyi vizet, a másikba 1 ujjnyi glicerint. Mozgassuk meg a kémcsövek tartalmát, és hasonlítsuk össze a két folyadék mozgékonyságát. Öntsük a vízhez a glicerint és rázogassuk a kémcsövet. c) Öntsünk a kémcsőbe ismét 1 ujjnyi glicerint, majd szórjunk bele néhány kis kálium-dikromát-kristályt. Fogjuk be a kémcsövet facsipeszbe és nagyon enyhén melegítsük. amíg változást nem észlelünk. Jegyezzük fel a tapasztalatokat.

Tapasztalat: a) A vízcsepp egyre kisebb (halványabb) lesz, és (a szoba hőmérsékletétől függően) néhány perc alatt eltűnik. A glicerines folt egyre nagyobb lesz, ha párás az idő, akkor gyorsan nő, ha száraz, akkor lassabban. b) A glicerin sokkal nehezebben mozog a kémcsőben, mint a víz. A két folyadék elegyedik egymással. c) Rövid melegítés után az eredetileg narancssárga szín zöldre változik, és apró buborékok is képződnek a folyadékban.

Magyarázat: a) A víz elpárolog a papírról, minél magasabb a hőmérséklet és minél szárazabb a levegő, annál gyorsabban. A glicerin nedvszívó folyadék, így a levegő páratartalmát is magába szívja, ezért nő a folt mérete. A glicerin nedvszívó hatását a kozmetikumokban használják ki. b) A glicerinnek nagy a viszkozitása (belső súrlódása), ezért sokkal kevésbé „mozgékony”, mint a víz. A víz viszkozitása 1 · 10^-3 Pa · s, a gliceriné 1,47 Pa · s. Ilyen sűrűn folyó folyadék még a közismert méz, aminek szobahőmérsékleten a viszkozitása 19 Pa · s. c) A kálium-dikromát erélyes oxidálószer, reakcióba lép a glicerinnel, oxidálva azt, a kis buborékok szén-dioxid képződését jelzik. A hat vegyértékű krómatom pedig három vegyértékűvé redukálódik, ezért jelenik meg a zöld szín. A régi típusú alkoholszondában kálium-dikromát volt, amit az etanol redukált, ha a járművezető fogyasztott alkoholos italt. Ezért féltek az ittas vezetők a szonda elzöldülésétől.

Biztonsági tudnivalók és hulladékkezelés: A króm(VI)-vegyületek mérgező hatásúak, ezért a c) kísérlet maradványát a hulladékgyűjtőbe kell önteni. A kálium-dikromát veszélyes anyag, a tanulói kísérletnél nagyon óvatosan járjunk el.