19. A rózsa és egyéb virágok színváltozása
Szükséges anyagok és összetevőik:
Nincs a kísérlethez hozzárendelve kapcsolódó alapanyag és összetevő.
A virágok színét is kémiai tulajdonságok befolyásolják.
Anyagok: két fej vörös rózsa szirmai, 10 cm3 96%-os (v/v) etanol, 1 cm3 1 mol/dm3 koncentrációjú HCl, néhány kristály vízmentes alumínium-klorid, 1 cm3 0,5%-os (m/v) ammóniaoldat.
Eszközök: dörzsmozsár, tölcsér, redős szűrőpapír, kémcsövek, cseppentők, csipesz.
A kísérlet végrehajtása: A rózsaszirmokat dörzsmozsárban dörzsöljük el etanol alatt, redős szűrőpapíron szűrjük meg. Négy kémcsőbe pipettázzunk 1–1 cm3 rózsaszirom-kivonatot. A második, harmadik és negyedik kémcsőhöz 1–2 csepp sósavoldatot adjunk. A harmadik kémcsőbe 5 csepp ammóniaoldatot pipettázzunk. A negyedik kémcsőbe egy kristály vízmentes alumínium-kloridot adjunk.
Tapasztalat: Figyeljük meg az oldatok színváltozását a fenti reagensek hatására. Az etanolos rózsaszirom-kivonat (első kémcső) halvány rózsaszínű, a sósav hozzáadására (második kémcső) vörös színt ölt. Ammónia hozzáadására (harmadik kémcső) az oldat kék színű lesz. Alumínium-klorid jelenlétében a savas oldat (negyedik kémcső) ibolya színű lesz.
Magyarázat: A kísérletekben használt virágok kivonatának színváltozását jól követhetjük a hozzájuk adott savak/lúgok ill. alumíniumsók hatására. A kivonatok indikátorként is használhatók. A növényvilágban található számos virág és gyümölcs színanyaga az ún. antocianin festékek közé tartozik, amelyek színe rendkívüli mértékben függ az adott közeg kémhatásától: pH 8) bomlások játszódnak le, amelyek nem fordíthatók meg. Korában feltételezték, hogy a különböző színekért ugyanazok az antocianin festékek a felelősek, csupán a növényekben megtalálható eltérő kémhatás miatt tapasztalunk más színeket (pl. a búzavirág és a vörös rózsa eltérő színét egyaránt a cianin okozza). Más virágok esetében azonban a helyzet lényegesen bonyolultabb, pl. a hortenzia esetében a talaj kémhatásától és fémtartalmától függően különböző színű változatok állíthatók elő: alacsony pH és magas alumíniumkoncentráció mellett kék virágú, míg magas pH és alacsony alumíniumkoncentráció mellett rózsaszínű változatok nyerhetők.
Biztonsági tudnivalók és hulladékkezelés: Viseljünk védőszemüveget, fülkében vagy a szabadban végezzük a kísérletet. A sósav és az alumínium-klorid agresszív, maró anyagok, a szemet és nyálkahártyát ingerlik, az alumínium-kloridból a levegő nedvességének hatására szintén sósav képződik. Az ammónia tömény oldatban a szemet és a nyálkahártyát ingerli. Az etanol gyúlékony anyag, nyílt lángtól távol dolgozzunk vele. A kísérletben nagyon kis mennyiségeket használunk fel, ezért a balesetveszély minimális. A kísérlet lejátszódása után megmaradt anyagok ártalmatlanításához a savas oldatokat nátrium-hidrogénkarbonátos, a lúgosakat citromsavas közömbösítés után a lefolyóba önthetjük.