Korábbi kutatások szerint a kisiskolás roma gyermekek jól és gyorsan végzik el az aritmetikai műveleteket, sokszor jeleskednek azokban a feladatokban, amelyekhez kevés iskolában szerzett ismeretre van szükség, ugyanakkor a magasabb évfolyamok követelményeinek teljesítése nehézségekbe ütközik. Kutatások jelzik, hogy az utcai és az iskolai matematika között nehezen működik a transzfer. A kettő összekapcsolásában fontos tényező a tanulók előzetes, hétköznapi tudására, az általuk ismert kontextusra alapozó feladatok alkalmazása a matematika tanításában.

A fejlesztő program a tananyag témaköreit előkészítő, ráhangoló játékokat, feladatokat tartalmaz, évfolyamonként 16 foglalkozást (100–120 gyakorlatot). A fejlesztésben az osztályok leggyengébben teljesítő negyede (3–6 tanuló) vett részt. A pedagógus megválaszthatta, hogy hetente egy órában, külön foglalkozás keretében, vagy a tanítási órák első 10 percében, differenciált óravezetéssel, gyakorlatonként végzi a tananyag előkészítését. A munka kiscsoportban, 3–6 tanuló részvételével folyt. A gyakorlatok játékra, szerepjátékra, cselekvésre, tanulói aktivitásra épültek, és számos eszközt alkalmaztak: pénz, játékpénz, kártya, számkártyák, mérőeszközök, golyók, labdák, építő- és kirakójátékok, síkidomok, testek stb.

Mivel a fejlesztő foglalkozások megelőzték a tananyag feldolgozását, a tanulók kevesebb kudarccal találkoztak a matematikaórákon, sikeresebben be tudtak kapcsolódni a tanulásba.

Publikációk

Tóth Jánosné és Vári Lászlóné (2006): Az utca matematikája: preventív fejlesztő kísérlet 2–3. évfolyamon. Előadás a IV. Pedagógiai Értékelési Konferencián, Szeged, 2006. április 20–22. In: Józsa Krisztián (szerk.): IV. Pedagógiai Értékelési Konferencia – Program, Tartalmi összefoglalók. SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged. 64.

Tóth Jánosné és Vári Lászlóné (2007): Az utca matematikája: egy preventív fejlesztő kísérlet nagymintás kipróbálása 2–3. évfolyamon. Szimpóziumi előadás (Esélyegyenlőség az általános iskolában: Fejlesző programok hátrányos helyzetű tanulóknak) az V. Pedagógiai Értékelési Konferencián, Szeged, 2007. április 12–14. In: Korom Erzsébet (szerk.): V. Pedagógiai Értékelési Konferencia – Program, Tartalmi összefoglalók. SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged. 82.

Vári Lászlóné (2007): A kutatói készségek szerepe az oktató-nevelő munka fejlesztésében. Szimpóziumi előadás (A kutatásalapú tanárképzés és tanártovábbképzés magyarországi megvalósításának lehetőségei) az V. Pedagógiai Értékelési Konferencián, Szeged, 2007. április 12–14. In: Korom Erzsébet (szerk.): V. Pedagógiai Értékelési Konferencia – Program, Tartalmi összefoglalók. SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged. 70.