Bemutatkozás

Kutatási célok és kérdések
Kutatásunk átfogó célja különböző pedagóguspopulációkban vizsgálni a pedagógiai tudás és a
matematikai pedagógiai tartalmi tudás metakognitív elemeit. Vizsgáljuk a mérhetőség és a
fejleszthetőség mellett a tanulói teljesítménnyel vett összefüggéseket is.

Pedagógiai tudás
A pedagógiai tudás mint pszichikus konstruktum deklaratív és procedurális tudáselemek
rendszereként szerveződik. A kérdőíves módszer a pedagógiai tudás egyes területeit érvényesen és
megbízhatóan tudja mérni, míg az osztálytermi megfigyeléssel és hasonló, valósidejű cselekvést
alapul vevő kutatási módszerekkel (pl. immerzív virtuális valóság terei) a képesség jellegű,
procedurális elemek ragadhatók meg. Mindkét tudástípus esetén a fókusz a metakognitív elemekre
került, azaz a tanári önreflexióra és a tanulói tudás megértésére, tudatos támogatására
(metacognitive scaffolding, Michalsky, 2024). Általánosságban elmondható, hogy a pedagógiai tudás
mérésének legkézenfekvőbb eszközei a pedagógusi nézeteket (belief) vizsgáló kérdőívek, lévén ezek a
valóságos osztálytermi döntésekkel nyilvánvaló kapcsolatban lévő (Buehl & Beck, 2014), emellett
verbalizált, kognitív és affektív jegyeket egyaránt magukba foglaló konstruktumok (Pajares, 1992).
Az ACAI (Approaches to Classroom Assessment Inventory, DeLuca et al., 2021) kérdőív a pedagógiai
tudás egyik oszlopáról, a pedagógiai értékelésről szól. A kérdőív konkrét osztálytermi helyzetek
kezeléséről és az adott helyzetekre reflektáló tanári nézetekről szól. Ugyancsak a pedagógiai
értékelési kultúra feltárása alkalmas Kyttälä és mtsai (2022) mérőeszköze. A finn tanárok körében
kipróbált kérdőívüknek megvan az az előnye, hogy a kérdőívben szereplő tartalmi egységek mint
absztrakt változók (a tanulás értékelése, a tanítás-tanulás érdekében végzett értékelés, és az
értékelés mint ártalmas tevékenység) megfeleltethetők voltak személyi profiloknak.
Az osztálytermi formatív értékelési kultúrához szorosan kapcsolódik az úgynevezett „hibázás
kultúrája” (error culture), melynek mérésére többféle előzmény felhasználásával Biró Fanni készített
kérdőívet. A tanulói hibák osztálytermi kezelésének tudományos igényű vizsgálata (nem véletlenül)
az idegennyelv-tanulás és a matematika területeihez kötődik, és két, egymást jól kiegészítő alapelvre
épült. Egyrészt a kényelmetlen tanulási helyzet előrevivő tanulási helyzetté tehető (Loughran, 2006) a
tanár és a tanuló számára egyaránt. Másrészt a kívánatos nehézségű feladatok (Firth, 2025)
velejárója a hibázás, és téves volna azt gondolni, hogy a hibázás lehetőségét megteremtő (error-
prone) tanulási helyzetek rendszeressé teszik a hibázást (Metcalfe, 2017).
Az úgynevezett Q-módszer (Stephenson, 1953) a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket ötvözi
akár 15-20 fős mintákon, így a kisebb csoportban tanuló egyetemi hallgatókkal végzett kutatáshoz jól
illeszthető. A pedagógusképzésben oktatók alapsokasága eléggé kis mintának tekinthető, és ha ezen
belül a régebb óta a pályán lévők és a kezdők közötti különbségekre vagyunk kíváncsiak, a
mérhetőség és a mélyebb, komplexebb megismerés kényes határmezsgyéjére érkezünk. A
pedagógiai tudás felmérése mellett annak fejlesztését is kutatjuk, és keressük az összefüggést a
tanulói teljesítménymutatókkal.

Matematikai pedagógiai tartalmi tudás
A matematikai tartalomhoz kötött pedagógiai tartalmi tudáselemek több rendszerét vizsgáljuk a
kutatásban.

(1) Általánosságban, a matematikai valamennyi tartalmi részterületére vonatkozóan vizsgálunk
tanári nézeteket és tudáselemeket a tevékenységközpontú pedagógiára vonatkozó
nézetekről, a differenciáló osztálytermi munkáról és a családi kulturális különbségek kezelése
és a matematikai tehetség felismerése témakörökre vonatkozó meggyőződésekről. Közlésre
benyújtottunk egy szisztematikus áttekintést a pedagógusi kompetenciáknak a
tevékenységközpontú matematikaoktatás területén játszott szerepéről, és erre alapozva
mérőeszköz, majd fejlesztő program dolgozható ki.
(2) Hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint is kulcsfontosságú matematikai témakör az alsó
tagozat végén és a felső tagozaton a törtek, az arányok, a százalékszámítás tanítása. Az erre
vonatkozó tanári nézetek és fejlesztendő tudáselemek jelentik a második MPCK-pillért.
Tankönyvelemzéssel párosult pedagóguskompetencia-vizsgálatok vezethetnek közelebb
annak megismeréséhez, hogy miként lehetne simább az alsó és felső tagozat közötti
átmenet, majd pedig a felső tagozaton hogyan őrizhető meg a multimodális (több
érzékszervre, többféle szimbólumrendszerre építő) tanításmód. Azért különösen izgalmas és
nehéz téma a törttanítás iskolai keretiről tudományosan megalapozott pedagógiai tartalmai
tudást átadni, mert a témakör precíz tudományos vizsgálata is még gyermekcipőben jár
(Schwarzmeier et al., 2024).
(3) A szöveges feladatok témaköre és a témakör okozta kihívások végigkísérik az általános iskolai
évfolyamokat. A szöveges feladatok megoldásában eddig felismert nehézségek komplex
rendszereit igyekszünk összhangba hozni azzal a kihívással, hogy a tanító- és tanárképzésben
korlátozottan rendelkezésre álló időkeretben milyen módszerek lehetnek hatékonyak a
pedagógusok felkészítésében. Számos kutatásunk érintette már a témakört, ezen felül
Boonen et al. (2014) alapján a szövegesfeladat-megoldás tanítására vonatkozó pedagógiai
ismeretek összekapcsolhatók a térbeli gondolkodás és a szövegértés különböző elemeivel.
(4) A vizualitás és a térbeli képességek szerepe a matematika számos területén nyilvánvaló.
Kézenfekvő a geometria területét kiemelni ezzel kapcsolatban, de a térbeli képesség a
matematika minden további területét és más iskolai tantárgyakat érint. A Péter-effektus ezt a
területet különösen érzékenyen érintheti: Milyen a leendő pedagógusok vizuális eszköztára
és térbeli gondolkodása? Korlátozottan állnak rendelkezésre erről adatok, mindenesetre Unal
et al. (2009) empirikus vizsgálata a pedagógusképzés számára hangsúlyozza a térbeli
képességek fejlesztésének fontosságát, ugyanis annak alacsony szintje a geometriai tudás
fejlődésének objektív gátja, ezáltal pedig a geometriai pedagógiai tartalmi tudás fejlődésének
gátja is.
(5) A matematikadidaktika és a pszichológia hazai és nemzetközi kutatásai számos publikációban
foglakoznak a matematikai szorongás kéréskörével. A pedagógus hallgatók felkészítésében
fontos kihívás a téma felszínre hozása. Egyrészt fontos a tanító szakos hallgatók matematikai
szorongásának enyhítése, másrészt a pedagógusképzés minden területén szükség van a téma
kibontására a képzés során, azaz a Jaworski-modell értelmében a majdani tanítványok
affektív tulajdonságainak megismerése (learner knowledge).

A kutatómunka várható tudományos eredményei és az eredmények hasznosulása
A pályázati kiírás évente két publikációt ír elő Q1-es vagy Q2-es lapban, ami a pályázat futamideje
alatt legalább nyolc rangos publikációt jelent. A résztvevők eddigi publikációs teljesítményét
extrapolálva, és hozzátéve a jelenleg elsőéves három doktorandusz résztvevő motiváltságát a három
Q1/Q2-es tanulmányra építhető study-based disszertáció műfaj felé indulásban, reálisnak látjuk a cél
teljesítését, kedvező esetben két-háromszoros túlteljesítését. A nemzetközi színtéren publikálás
mellett magyar nyelvű publikációkban számolunk be egyrészt a nemzetközi szakirodalom
áttekintésének a magyar köznevelési rendszer számára hangsúlyos eredményeiről, továbbá az
empirikus vizsgálati eredmények egy részéről. A tudományos eredmények bemutatásának és
disszeminálásának közös színterei a konferenciák. A legnívósabb külföldi seregszemlék közül az EARLI
és annak szakcsoportjai (SIG) konferenciák, valamint a PME, CERME és ICME konferenciák vannak
elsősorban a látóterünkben. Említésre méltó, hogy a PME-konferenciák publikációi automatikus
Scopus-regisztrációt nyernek. A költségtervben a konferencia-részvétel tételei olyan módon
szerepelnek, hogy részben már ismertek a helyszínek, emellett pedig a résztvevői létszám
tekintetében évente nyolc fő részvétele reális. A hazai konferenciák közül az Országos
Neveléstudományi Konferencia, a Pedagógiai Értékelési Konferencia és a Matematika és Informatika
Didaktikai Kutatások konferenciasorozat jelenti az eredmények magyar nyelvű, szóbeli
bemutatásának fórumát.
Az eredmények hasznosulásának első szempontját jelenti, hogy a rangos folyóiratokban megjelenő
cikkekre várhatóan már a pályázat futamideje alatt jelentős számú, Scopusban nyilvántartott
hivatkozás érkezik. A hasznosulás további elemét jelenti a gyakorlati módszerek és taneszközök
fejlesztése. Elsősorban a pedagógusképzés általános pedagógiai-pszichológiai kurzusainak tartalmi és
módszertani megújulásához tudunk hozzájárulni, de emellett a tanítóképzés és a matematikatanár-
képzés módszertani kurzusai számár is azonnal hasznosítható eredményeket várunk.
A pályázat futamideje alatt több doktori fokozat megszerzése prognosztizálható.
Bereczki Ildikó, Biró Fanni, Turzó-Sovák Nikolett mellett Robiatul Adawiya, Fanuel Alem és Windia
Hadi disszertációja készül el a kutatási támogatásnak is köszönhetően.
A kutatóműhely nemzetközi kapcsolatai sokrétűek, partnereink lesznek Achmad Hidayatullah
intézménye, az indonéz Surabaya Egyetem, Masakazu Okazaki révén a japán Hiroshimai Egyetem és
András Szilárd révén a Babes-Bolyai Egyetem.