Üdítőital-szökőkút
Szükséges anyagok és összetevőik:
Nincs a kísérlethez hozzárendelve kapcsolódó alapanyag és összetevő.
A kísérlet a gázok oldódásának hőmérsékletfüggését demonstrálja.
Anyagok: 1,5- vagy 2-literes szénsavas üdítőitalt tartalmazó lezárt műanyagflakon.
Eszközök: hosszú és vastag fémcsavar vagy fémcső darab, fémcsipesz, nagy műanyag tálca, Bunsen-égő vagy konyhai gázégő, hűtőszekrény.
A kísérlet végrehajtása: A hűtőszekrényből kivett, zárt, hideg üdítős palackot állítsuk rá egy peremes, nagy műanyag tálcára. Hevítsük fel a fémcsavart vagy a fémcső darabot, és az üdítős üveg tetejét lecsavarva pottyantsuk bele a hideg üdítőbe. Figyeljük meg, hogy mi történik.
Tapasztalat: A flakonból gyönyörű üdítőital-szökőkút tör elő.
Magyarázat: A felhevített csavar vagy fémcső darab felmelegíti a szénsavas üdítőitalt. A hőmérséklet emelkedésével csökken a szén-dioxid gáz vízben való oldhatósága, ezért szén-dioxid molekulák lépnek ki az oldatfázisból a gáztérbe, miközben vízmolekulákat ragadnak magukkal. Ez az oka a szökőkútszerű jelenségnek. Megjegyzések: A kísérlet a gázok vízben való oldhatóságának hőmérsékletfüggését mutatja be. Kérdéseket tehetünk fel a köznapi életben tapasztaltakra vonatkozólag. Mi történik és miért, ha egy meleg nyári napon kirándulunk, megszomjazunk és kinyitjuk a magunkkal hozott szénsavas üdítőitalt tartalmazó üveget? Mi történik és miért, ha a vendéglőben olyan, már kissé romlott majonézt vagy kecsapot nyitunk ki, amelyet a pincér rövid idővel azelőtt a hűtőszekrényből vett ki és tett az asztalra?
Biztonsági tudnivalók és hulladékkezelés: A forró csődarabot kizárólag fémcsipesz segítségével fogjuk meg. A megmaradt üdítő a lefolyóba önthető.