szervetlen sók

53. Miből áll a víz?

A vizet alkotó elemek jelenlétét egyszerű módszerrel kimutathatjuk.

Anyagok: 200 cm3 0,1 mol/dm3-es nátrium-szulfát-oldat.

Eszközök: átlátszó műanyag pohár, 2 db rajzszög, 9 V-os elem.

A kísérlet végrehajtása: A pohár aljába kívülről szúrjuk bele a két rajzszöget olyan távolságra, mint a 9 V-os elem pólusai (a rajzszögek ne érjenek össze!). Öntsünk a pohárba a nátrium-szulfát-oldatból, majd érintsük a 9 V-os elem pólusait a rajzszögekhez.

66. Szép reakciók egy kis tálkában

Csapadékképződési reakciók {réz(II)-hidroxid, réz(II)-[hexacianido-ferrát(II)], kalcium-karbonát} látványosan és egyszerűen elvégezhetők Petri-csészében.

Anyagok: réz(II)-klorid, nátrium-hidroxid, kálium-[hexacianido-ferrát(II)] {K4[Fe(CN)6] · 3 H2O}, kalcium-klorid, nátrium-karbonát-dekahidrát, desztillált víz.

Eszközök: 3 db Petri-csésze, 5 db spatula vagy vegyszereskanál, csipesz, írásvetítő (ha tanári bemutató kísérletként végezzük).

40. Építsünk működő vulkánt!

A nátrium-hidrogén-karbonát reakciója savval, a reakció során keletkező szénsav könnyen szén-dioxid-gázra és vízre bomlik.

Anyagok: liszt, konyhasó, étolaj, ételfesték, mosogatószer, nátrium-hidrogén-karbonát (szódabikarbóna), étkezési ecet, víz.

Eszközök: mérőcsésze, fakanál, tál, 500 cm3-es műanyag flakon, nagyobb műanyag tálca, evőkanál.

18. Kobalt- és nikkelsók elválasztása

Komplexképzés és szerves oldószer segítségével egyes fémsók elválaszthatók egymástól.

Anyagok: 25 cm3 1%-os (m/v) kobalt(II)-klorid-oldat, 25 cm3 4%-os (m/v) nikkel(II)-klorid-oldat, 100 cm3 butanon (metil-etil-keton), 0,6–0,7 g kálium-rodanid (kálium-tiocianát).

Eszközök: 250 cm3-es rázótölcsér, 100 cm3-es mérőhenger, két db 250 cm3-es főzőpohár, Bunsen-állvány és szűrőkarika vagy kémcsövek a kisebb léptékű kísérlethez, gumikesztyű, védőszemüveg.