A Szegedi Akadémiai Bizottság és a SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola közös előadássorozata

2010

2010. december 14.

Pongrácz László (Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya): 

A magyarországi kompetenciamérések Európa élvonalában

Az előadás diasorozata letölthető [pdf] formátumban.

A magyarországi oktatásirányítás 2001-ben elhatározta, hogy az Európai trendeket követve létrehozza a közoktatási intézmények mérési rendszerét. Az ezt követő években a rendszer - a különféle oktatási kormányzatok mindenkori támogatása mellett - változott, bővült, mígnem 2006-ban kialakult a mai szerkezeti formája. Ez után a rendszer elsősorban minőségében és szolgáltatásaiban fejlődött, mely folyamat eredményeképpen ma már bizton állíthatjuk, hogy Európa legjobb minőségű és legmagasabb szolgáltatási szintet nyújtó mérési rendszerei között tartják számon.

Az előadás áttekintést ad a kompetenciamérés rendszeréről, és kiemelten arról a szolgáltatás bővülésről, amely 2011 márciusában a rendszerben bekövetkezik, és amely új távlatokat nyújthat a mérési eredmények felhasználásában.

Ezek az igen érdekes és újszerű elemzések a diákok egyéni fejlődésének, és ez által - a pedagógiai tudomány egyik legizgalmasabb területének - az iskolák fejlesztő hatásának (pedagógiai hozzáadott érték) a bemutatását szolgálják.

2010. november 23.

A pedagógiai értékelés főbb tendenciái 

szimpózium a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

Program [pdf]

2010. április 16-17.

"VIII. Pedagógiai Értékelési Konferencia - PÉK 2010"

Plenáris előadók:

  • Fülöp Márta (MTA Pszichológiai Kutatóintézet);
  • Philip Adey (King's College London);
  • Wolfgang Schnotz (University of Koblenz-Landau)

    http://www.edu.u-szeged.hu/pek2010/

2010. április 14-15.

"2nd Szeged Workshop on Educational Evaluation - SWEE"

http://www.edu.u-szeged.hu/swee/ 

Program: http://www.edu.u-szeged.hu/swee/eng/2010/2010_swee_program.pdf

2009

2009. október 30-31.

Oktatás, foglalkoztatás, versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században c. konferencia

Program [pdf]

2009. április 27-28.

"Szeged Workshop on Educational Evaluation - SWEE"

http://www.edu.u-szeged.hu/swee/ 

Program: http://www.edu.u-szeged.hu/swee/eng/2009/2009_swee1_program.pdf

2009. április 24-25.

"VII. Pedagógiai Értékelési Konferencia - PÉK 2009"

Plenáris előadók:

  • Andreas Frey (IPN);
  • Johannes Hartig (Universität Erfurt);
  • Varga Júlia (Budapesti Corvinus Egyetem)

    http://www.edu.u-szeged.hu/pek2009/

2008

2008. november 11.

Barabás Katalin (SZTE ÁOK Magatartástudományi Csoport): 

A neveléstudomány sajátos területe a felső oktatás - az orvosképzés XXI. századi kihívásai (orvosképzés és tanárképzés érintkezési pontjai)

Mind az orvosképzés, mind a tanárképzés a társadalom életét messzemenően meghatározó szakemberek kibocsátására vállalkozik. A két leghumánusabb hivatásra való felkészítés sajátos oktatási, nevelési módszereket, megoldásokat igényel. A XXI. század felsőoktatással szemben támasztott új kihívásai - globalizáció, digitális korszak, a felsőoktatás üzletté válása-sajátos feladat elé állítja mindkét képzést. Előadásomban azokat az orvosképzésben alakuló globális és európai tendenciákat, megoldásokat mutatom be, amelyek reflektálnak a fenti jelenségekre. Célom, hogy tovább gondolkodást kezdeményezzek a képzési struktúráink, módszereink megújítása érdekében. Az évezred első dekádjában az orvosképzés modernizációjának kulcspontjait az alábbiakban fogalmazzák meg:

  • Kimenet típusú képzések univerzálissá válása.
  • A gyakorlati készségek prioritása-korai klinikai expozíció.
  • Új értékelési módok kialakítása.
  • Az információs technológiák, internet alapú oktatás a mindennapi gyakorlat részét képezzék - virtuális egyetem kialakításának segítése.
  • Társadalom iránti felelősség hangsúlyozása a képzésben, az etikai alapelvek megvalósulása a gyakorlatban.
  • A kulturális diverzitás figyelembevételét, annak kezelését célzó oktatási metódusok fejlesztése.
  • Best Evidence Medical Education térnyerése.
  • Szigorú, nemzetközi standarddal rendelkező akkreditáció szükségessége a konvertálható diploma érdekében.

Az oktatókkal szemben támasztott egységesülő követelményrendszer szintén a felsőoktatás kihívásához sorolható. A képzést végző karok feladatai is bővülnek, továbbá igyekeznek a karok munkáját standardizálni, hogy a diplomák konvertálhatóságát szavatolni tudják. Reményem szerint az orvosképzés modernizációs törekvései között lesznek a tanárképzés illetve a neveléstudomány számára is alkalmazható modellek.

2008. október 14.

Kőfalvi Tamás (SZTE Történeti Segédtudományok Tanszék): 

Munkaerő-piaci változások és oktatási reformok

Az oktatás mint az egymást követő generációk közötti tudásátadás legfontosabb eszköze mindig is kulcsfontosságú volt az emberiség fejlődése, a civilizáció fennmaradása szempontjából. A munkaerőpiac egyre gyorsuló átalakulása - amely mögött közgazdasági és ismeretelméleti hajtóerők egyaránt kitapinthatók - az elmúlt évtizedekben alapvető kihívások elé állította az oktatási rendszereket. A hagyományos tartalmi és formai keretek egyre látványosabb elégtelenné válása gyökeres megújulást tenne szükségessé. Az előadás arra keresi a választ, hogy a reformok elvi alapvetéseit hogyan lehet, illetve hogyan nem lehet sikeres gyakorlattá változtatni. Képes-e a nagyrészt nemzeti keretek által determinált tömegoktatás megfelelni a globalizált gazdaság elvárásainak? Milyen szakadékok húzódnak a reformelméletek és a gyakorlat között a magyar oktatásügyben?

2008. április 22.

Könyvbemutató

Molnár Edit Katalin bemutatja Nagy József: Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia c. könyvét;

Fülöp Márta bemutatja Józsa Krisztián: Az elsajátítási motiváció c. könyvét, illetve

Steklács János bemutatja Csíkos Csaba: Metakogníció - A tudásra vonatkozó tudás pedagógiája c. könyvét.

Az előadásokat vita követi. Mindhárom szerző dedikálja könyvét a helyszínen.

2007

2007. nevember 16. 17:00 - Alexandra Irodalmi Kávéház (1075 Budapest, Károly krt. 3/C)

Tanítás és tanulás.

A tudományos kutatás szerepe a magyar közoktatás problémáinak megoldásában

 

Könyvbemutató és pódiumbeszélgetés

Résztvevők:

A Tanítás és tanulás c. könyvsorozat szerzői

Csapó Benő

Csíkos Csaba

Józsa Krisztián

Korom Erzsébet

Molnár Gyöngyvér

Nagy Lászlóné

Valamennyien a Szegedi Tudományegyetem oktatói.

 

Beszélgető partner: Kárpáti Andrea egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem

2007. nevember 13. - SZTE Neveléstudományi Intézet 

(6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 30-34., 3. emelet jövő tanterme)


Könyvbemutató

Csíkos Csaba bemutatja Molnár Gyöngyvér: Tudástranszfer és komplex problémamegoldás c. könyvét, illetve

Horváth Zsuzsanna bemutatja Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése c. könyvét.

Az előadásokat vita követi. Mindkét szerző dedikálja könyvét a helyszínen.

2007. november 6.

Pikó Bettina (SZTE Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi Csoport): 

A mentálhigiénés nevelés pozitív pszichológiai alapjai

A mentálhigiéné, azaz mentális egészségfejlesztés az iskolákban nemcsak az egészségnevelési programok keretében, hanem a rejtett kurrikulum részeként is folyamatosan jelen van. Mit is jelent a mentális egészség? Hogyan lehetünk boldogok a modern társadalomban? Az egészség többdimenziós fogalom, amibe beletartozik a testi egészségen kívül a mentális/pszichikai és a szociális egészség is. A mentális egészséget azonban nehezebb meghatároznunk, mint a testi egészséget, hiszen nem jelenti azt, hogy nem találkozunk problémákkal, konfliktusokkal, stresszel telített életeseményekkel a mindennapi életünkben. Még csak azt sem jelenti, hogy nem fordulnak elő olyan pszichikai tüneteink, amelyek akár a pszichopatológia tárgykörébe tartoznak. Ellenkezőleg, az egészséges személyiségfejlődés legfontosabb ismérve, hogy valaki képes hatékonyan megbirkózni a magatartási kihívásokkal, azaz képes az adaptációra. A pozitív pszichológia célja azoknak a karakter-erősségeknek a felkutatása, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeresen meg tudjunk birkózni mindennapi életünk kis és nagyobb problémáival, és közben megpróbáljuk értékelni életünk apró örömeit. Nem véletlen, hogy a pozitív pszichológia középpontjában a boldogság keresése áll. A pozitív pszichológiai kutatások megerősítik, hogy a fogyasztói társadalom számos csapdát állít a modem kor emberei elé, hiszen azt hiteti el velünk, hogy a fogyasztás az, ami boldoggá tesz. Bár a fogyasztás ideiglenesen valóban ingerelheti az agy jutalmazó központját, tartós boldogságot az autentikus létezés, és más, a pozitív pszichológia által javasolt karakter-erősség fejlesztése képes biztosítani. A pozitív pszichológia alapú mentálhigiénés nevelést már kora gyermekkorban tudatosan kell alkalmazni, hogy jól adaptálódó, érzelmileg és szociálisan is fejlett felnőttek legyenek a mai kor gyermekeiből.

2007. április 19. és április 20.

Mérő László (ELTE PPK): 

Kognitív gazdaságpszichológia

 

2007. március 20.

Kézdi Gábor (Közép-európai Egyetem (CEU)): 

A rendszerváltás mostohagyermekei: életkor a szülők állásvesztésekor és középiskolai továbbtanulás

Egy természetes kísérlet alapján megbecsüljük a szülők váratlan hosszú távú munkanélküliségének oksági hatását gyermekeik későbbi középiskolai továbbtanulási esélyeire. A természetes kísérletet a magyar rendszerváltás szolgáltatta. Olyan, két szülős családok gyermekeit vizsgáljuk 1997 és 2005 között, ahol mindkét szülő állástalan volt, és utoljára 1994 előtt volt állása. Megbecsüljük, hogy milyen hatással volt a gyermek későbbi középiskolai továbbtanulására az, hogy a gyermek hány éves volt a szülők állásvesztésekor. Egy évvel későbbi állásvesztés a gyermek életkorában mérve plusz egy évet jelent rendszeres munkával rendelkező családban, és interpretálható plusz egy évnyi emberitőke beruházásként. A becsült hatás a középiskolai tanulási esélyekre erős és robusztus, és jóval erősebb akkor, ha a gyermek óvodás korban volt az állásvesztéskor, mintha általános iskolás korban volt.

2007. március 6.

Nikolov Marianne (PTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék): 

Trendek és eredmények az alkalmazott nyelvészeti és nyelvpedagógiai kutatásokban: idegen nyelvek tanulása

Az előadás a közelmúlt külföldi és hazai szakirodalmában látható kutatási trendeket és vonulatokat tekinti át az idegen nyelvek tanulásával, tanításával kapcsolatos publikációkban. Középpontjában, a nyelvtanulás és nyelvtanítás folyamata és eredménye, valamint az ezeket befolyásoló tényezők vizsgálata áll. Röviden tárgyalja a köztes nyelv, a nyelvtanuló, a nyelvtanár és ezek egymásra hatásainak kutatási formáit, valamint ezek módszertani jellemzőit és eredményeit, különös tekintettel a vegyes módszerek alkalmazásának előnyeire. Az előadás második része néhány hazai kutatáson keresztül bemutatja az itthoni helyzetet és problémákat, amelyek további vizsgálata új lehetőségeket kínál kezdő és tapasztalt kutatók számára.

2007. február 27.

Könyvbemutató

Radnóti Katalin bemutatja Nagy Lászlóné: Az analógiás gondolkodás fejlesztése c. könyvét, illetve

Papp Katalin bemutatja Korom Erzsébet: Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás c. könyvét.

Az előadásokat vita követi. Mindkét szerző dedikálja könyvét a helyszínen.

2007. február 20.

Kárpáti Andrea (ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Oktatástechnikai Központ): 

Informatikai kompetencia, pedagógiai stratégiák és az oktató személyisége

Az "oktatási informatikai forradalom"-nak nevezett költséges, lassú, de számos jelentős eredményt elért folyamat negyedik szakaszába lépett. Az elsőben az iskolai infrastruktúra fejlesztése, a másodikban az internetes hálózatok kiépítése és nemzeti illetve nemzetközi iskolai, szaktanári és tanulói közösségek kiépítése zajlott, a harmadikat az eszközök kezelésében immár jártas, de a kevés rendelkezésre álló tartalom miatt csalódott felhasználók igényei alapján a tömeges tananyagfejlesztés jellemezte. A tanárok technikai felkészítése változó mértékben, de valamennyi fejlődési fázisnak része volt, jelenleg azonban világszerte ez áll az információs és kommunikációs technológiák iskolai elterjesztését célzó oktatáspolitikai erőfeszítések középpontjában. A kérdés csak az, mit jelent a tanárképzés ezen a területen, milyen képességeket kellene fejleszteni, milyen tulajdonságokat erősíteni az információs és kommunikációs technológiákkal (IKT) hatásosan oktatni képes tanárok képzésében.

2004-ben indult kutatásunk a pedagógusok IKT kompetenciája összetevőinek vizsgálatával indult. Előadásomban bemutatom Török Balázs (OFI) kutatásunk során kidolgozott IKT Metria önbevallásos kérdőívét, amely a pedagógusok oktatási célú egyéni IKT használati jellemzőit öt mutató indikátor alapján tárja fel: az IKT eszközellátottság (a pedagógus otthoni és iskolai informatikai környezete), az IKT kompetencia (az informatikai kultúrával kapcsolatos képességek és tudás), az IKT használati motiváció (a számítógépes kultúra beépülése a pedagógus mindennapjaiba), Számítógéppel segített pedagógiai módszerek ismerete, alkalmazása (az informatikai eszközök felhasználása oktatási és nevelési célok megvalósítására), Kommunikációs státusz (az elektronikus személyes és szakmai célú kommunikációban való részvétel). A mérőeszköz hálódiagramjai a képzés kezdetén az igények, a végén az elért képesség- és viselkedésbeli, esetleg infrastrukturális változások nyomon követésére alkalmasak.

Egy pedagógus IKT kompetenciája közvetett módon hatással van a tanórai, osztálytermi tevékenységére. Az informatikai ismeretek fejlődése, a tanórai alkalmazások megismerése, az ezzel kapcsolatos attitűd változása már önmagában is jelentős mértékben befolyásolhatja a tanítás minőségét, de a hatékonyság érdemben csak akkor változik, hogy ha mindez közvetetten a pedagógus módszertani kultúrájára is hatással van. Kutatásunk második szakaszában arra vállalkoztunk, hogy a tervezett tevékenység, illetve az arról való gondolkozás változását követjük nyomon az EPICT (Európai Pedagógus Számítógépes Jogosítvány) magyar adaptációja során 130 tanár részvételével. A vizsgálat tartalmi területei közül kiemelten kezeltük a tanórai mikrostruktúrákról és tanítási stratégiákról, a differenciálásról, mint tanulásszervezésről való gondolkodást, illetve az IKT osztálytermi alkalmazásának problematikáját. A pedagógusokat, egy önkontrollos vizsgálat keretei között, kérdőív segítségével a képzés elején és végén is kikérdeztük, többek között ezekkel a tartalmi területekkel kapcsolatban. Az előadásban bemutatom, hogy a képzés ideje alatt, a képzés hatására történt-e jelentős változás.

A pedagógusok informatikai kompetenciájával kapcsolatos vizsgálat-sorozatunk jelenlegi szakaszában az IKT Kompetencia és a személyiség kölcsönhatásaival foglalkozunk. Az EPICT pilot képzés során a részvevőkkel felvettük a California Personality Profile kérdőívet is, amelynek a személyiséget öt jellemző dimenzióban bemutató eredményeit korreláltattuk az IKT Metria jellemző adataival. Az eredmények között néhány figyelemre méltó összefüggést találtunk, amelyek mentén haladva jelenleg folyó, egy nemzetközi digitális tananyag-adatbázis iskolai használhatóságát 10 iskola 40 pedagógusa részvételével vizsgáló kutatásunkban már személyiségfejlesztő tréningekkel (és további feltáró vizsgálatokkal) kombináljuk az informatikai kompetencia értékelését és személyre szabott fejlesztését.

2006

2006. november 28.

CSENGERY JÁNOS EMLÉKÜLÉS

150 éve született Csengery János, a Magyar Pedagógia alapító főszerkesztője, klasszika-filológus, akinek pályája sok szálon kötődik a szegedi egyetemhez. Az évforduló alkalmából az MTA Oktatáselmélet Munkabizottsága, a SZTE Neveléstudományi Doktori Iskolája és a Magyar Pedagógia szerkesztő bizottsága emlékülést tart 2007. november 28-án 16-18 óra között a SZAB székházban. Csengery János munkásságának jelentőségét, egyetemi vezető, szervező tevékenységét, a neveléstudomány fejlődésére gyakorolt hatását négy előadás mutatja be.

Tar Ibolya: Csengery János, a klasszika filológus

Kinyó László: Csengery János dékáni és rektori tevékenységének szerepe

     a szegedi Ferenc József Tudományegyetem fejlődésében

Géczi János: A magyar neveléstudományi sajtó a 19-20 század fordulóján

Csapó Benő: A Magyar Pedagógia alapításának jelentősége és a folyóirat funkciójának változása

2006. november 14.

Gordon Győri János (ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola): 

Az oktatás világa Kelet-Ázsiában: Sztereotípiák és valóság

Noha az Egyesült Államoktól és Európa országaitól eltekintve egyetlen olyan régiója sincs a világnak, amelynek pedagógiájáról jelenleg annyi és olyan mélyreható ismerettel rendelkeznénk, mint a kelet- és délkelet-ázsiai országokra vonatkozóan, az e régió pedagógiájával kapcsolatos sztereotípiák nyugaton továbbra is igen erősen tartják magukat nemcsak a laikusok, hanem még a pedagógia más kérdéseivel foglalkozó szakemberek gondolkodásában is. Az előadásban először arról lesz szó, hogy a második világháborút követően miért is vált a konfuciánus hagyományú országok pedagógiája fontossá és érdekessé a nyugati pedagógiai szakemberek számára, majd bemutatok néhány sztereotípiát, s szembesítem ezeket a mai kelet-ázsiai oktatás valóságával. Végül megkísérlek magyarázatot adni arra, hogy vajon miért alakultak ki, s a szakmai ismeretek folyamatos pontosodása ellenére miért nem változnak meg a kelet-ázsiai országok pedagógiájával kapcsolatos sztereotípiák.

2006. október 10.

Merényi Ádám (Microsoft Magyarország Oktatási programmenedzser): 

Tanítás a kattintott egérkorban

Ha egy száz évvel ezelőtti orvos bemenne egy mai műtőbe, hatalmas fejlődést látna. És mit látna egy száz évvel ezelőtti tanár a mai osztálytermekben? Az informatika hamarosan megjelenik a tanítás-tanulás folyamatában is, erre előre fel kell készülnünk. Az előadás során bemutatásra kerülnek az oktatást támogató IKT eszközök, valamint értekezünk arról, miként változtatják meg azok a jövő oktatását, miközben pontosan tudjuk, hogy a pedagógusokra szükség volt, szükség van és szükség lesz a jövőben is.

2006. május 2.

Gósy Mária (MTA Nyelvtudományi Intézet, ELTE Fonetikai Tanszék): 

Beszédhallás, beszédészlelés, beszéd- és olvasásértés a 6-14 éves korosztályban

Az anyanyelv elsajátításának folyamata a gyermekek egy részénél nem problémamentes. Növekszik azoknak a száma, akiknél a nyelv, illetőleg a beszéd használata zavart mutat. A zavarok és elmaradások egy része szembetűnő, más részük azonban sokáig rejtve marad, nemegyszer csak iskoláskorban derül fény rájuk. Utóbbiak közé tartoznak a beszédfeldolgozás folyamatának problémái, a nem életkori szintű beszédészlelés és beszédmegértés. A percepciós mechanizmus működésének és az olvasástanulásnak a kapcsolata mára már nyilvánvalóvá vált, a mindennapi pedagógiai gyakorlatban azonban jóval kevesebbet foglalkoznak vele, mint amire szükség lenne. Az előadás áttekinti a beszédpercepciós mechanizmus működését, a hangzó beszéd feldolgozásának és az írott anyanyelv elsajátításának összefüggéseit, valamint az anyanyelvi tudatosság és a problémamentes olvasási folyamat kialakulását. Kitér a percepciós zavarok típusaira, a felismerésük módozataira, valamint a különböző gyermekcsoportokkal végzett kísérletek és vizsgálatok során kapott adatokra és azok értelmezésére.

2006. április 11.

Sáska Géza (PH-Felsőoktatáskutató Intézet): 

Tehetségfelfogások

Egyértelműnek látszik, tárgyában megválaszolhatatlan, hogy az emberi lényben mennyi a biológiai-örökletes elem és a társadalmi hatás. Voltaképpen nézetek és ideológiák, megközelítési módok élnek, mintsem egyértelmű bizonyítékok lennének. Éppen ezért termékenyebb azt vizsgálni, hogy a 'tehetség' fogalmát milyen tartalommal használják, mi ellen és mi mellett szól ez a kifejezés az éppen létező társadalom és az iskola bírálóinak használatában. Módszertan nyelvén úgy is fogalmazhatunk, hogy mi is volna az a társadalom berendezkedésére vonatkozó elfogadott szabály, amelynek helyébe, tehát ellenében valami újat állítanának. A szabálytól való eltérés általánosan elfogadott kivételként pedig a rendkívüliséget, a különlegességet jelentő 'tehetség' különösen alkalmas. A társadalmi berendezkedés egyfajta igazságosságát sokan kötik a tehetség fogalmához. Szerintük minden embernek a társadalmi munkamegosztásban a biológiai képességüknek megfelelő helyet kellene elfoglalniuk, s a vezetővé válásban, a társadalmi felemelkedésben a természeti eredetű képességnek kellene meghatározónak lenni. Ez a nézet ellentétes a felvilágosodás általános eszméjével és a XIX. századi iskola és társadalom felfogásával és a rokon a századvégén született pozitivista tudományos felfogásokkal, melyet örömmel fedezett fel magának valamennyi olyan mozgalom, amely új társadalmat, új fajta embert és ilyeneket nevelő új pedagógiát, iskolát akart. E mozgalmak képviselő, ha hatalomra jutottak, többnyire totalitarianus berendezkedést építettek. Az előadás a fentiek fényében mutatja be az eszme magyarországi fogadtatását és hatását a közoktatás politika formálóira.

2006. március 28.

Cordula Artelt (Otto-Friedrich University Bamberg): 

Metacognitive Competence (students' knowledge of learning strategies for reading)

It is well established that readers often do not construct coherent representations of text information (e.g. Collins Block & Pressley, 2002). In the process of reading a long text, keeping relevant information active in the working memory often requires readers to monitor the coherence of the evolving representations. For learning from texts to be effective it is important that learners take an active role in their reading and learning by making inferences, filling gaps, and generating macrostructures and elaborations. Engaging in such strategic learning activities implies an awareness of text structure and how it facilitates comprehension. It also involves an understanding for the differential processing demands of different kinds of tasks. Furthermore, it is important to use discourse and topic knowledge in a strategic way in order to identify relevant information, selectively reinstate previous text information, retrieve or reinstate information from long-term memory, or both (e.g., Kintsch, 1998). Thus, students need to be aware of adequate learning strategies to process texts in a goal oriented manner. The degree to which they are capable of doing so is called metacognitive competence.

An overview is given over recent research on metacognitive competence in reading, drawing research conducted within Germany's national extensions to PISA 2000 and PISA 2003.

2006. február 28.

Köllő János (MTA Közgazdaságtudományi Intézet): 

Mire nem elég az általános iskola? - Iskolázottság, írásbeliség és foglalkoztatási esélyek Keleten és Nyugaton, az IALS tükrében

Az általános iskolát, vagy azt sem végzettek foglalkoztatási esélye a közép-európai volt szocialista országokban rendkívül alacsony, abszolút és relatív értelemben (a magasabb iskolázottságúakhoz viszonyítva) is. A tanulmány az IALS felvételben résztvevő 17 európai ország, köztük Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia adatai alapján arra keres választ, közelebb visznek-e e jelenség megértéséhez az IALS-ban rendelkezésre álló (az olvasási, dokumentum-értési és kvantitatív készségekre vonatkozó) finomabb információk. Úgy tűnik, hogy (a) a közép-európai munkaerőpiacok - a nyugatitól eltérően - elsősorban a piac "alsó szegmenségben" szelektívek, és ez összefügg az alacsony iskolázottságúak abszolút értelemben rossz olvasási (stb.) teljesítményével. (b) Csak egy rendkívül szűk, a nyugatinál sokkal szűkebb kisebbségük kerül be olyan - elsősorban a tercier szektorban előforduló - állásokba, melyekben írni vagy olvasni kell, ügyfelekkel vagy beosztottakkal kell kapcsolatot tartani. (c) Szoros összefüggés mutatható ki a tercier szektor ilyen értelemben vett szelektivitása.

2005

2005. október 25.

Patrik Scheinin (Department of Education, University of Helsinki): 

Finnish PISA Results: Where are we, and why?

Are students prepared to meet the challenges of the future? Do they have the knowledge and skills that are essential for full participation in society? Do they have the capacity to continue learning throughout life? These questions are central from the point of educational policy. The Programme for International Student Assessment (PISA) provides some answers. PISA is an internationally standardised assessment that was jointly developed by participating OECD countries and administered to 15-year-olds in schools.

PISA assessed young people's capacity to use their knowledge and skills. Students had to understand key concepts, to master certain processes and to apply knowledge and skills in different authentic situations, rather than looking at how well they had mastered a specific school curriculum. This makes comparisons between countries possible and fruitful. Information was also collected on student attitudes and approaches to learning. The success of Finnish students in PISA has been a great joy but also a somewhat puzzling experience to those responsible for education in Finland. PISA has transformed our conceptions of the quality of the work done in our comprehensive schools. This has made us think seriously about the special characteristics and strengths of the Finnish educational system and of our comprehensive school.

In my presentation I will look at some of the possible reasons underlying the performance of Finnish students in PISA. The results seem to be attributable to several factors having to do with the structure of the educational system, comprehensive pedagogy, teacher education, school practices, students' interests and activities, and, in the end, Finnish history and cultural heritage.

2005. október 11.

David Berliner (http://coe.asu.edu/Berliner) (College of Education, Arizona State University): 

What we know about expert teachers and their identification

The past twenty years has seen research in cognitive psychology grow, including research on how experts in various fields process information and solve problems. Among those experts that have been studied are teachers, who have been found to resemble experts in other fields, such as expert physics problem solvers, expert nurses and expert computer programmers. The development of expertise is well described by a four or five stage sequence taking about 5 to 7 years.

Applying what has been learned from the study of expertise to the study of teaching effects has proved fruitful. Expert teachers appear to have effects on students that result in 1-2 months gains in school achievement over what other teachers are able to accomplish. These findings have implications for the evaluation of teachers, the search for quality teachers, and their training. It appears that it is not likely that quality teachers can ever be identified from paper and pencil tests: instead, they must be observed and evaluated in their classroom settings.

2005. szeptember 27.

Suzanne Hidi (University of Toronto): 

Az érdeklődés fejlődésének négyfázisú modellje

A meglévő kutatások kiterjesztéseként az érdeklődés egy négy-fázisú modelljét javasoltuk. Az előadás első felében a következő kérdésekkel foglalkozom: miért tartozik az érdeklődés a speciális motivációs változók közé (ezt az ideg-tudományok is alátámasztják), továbbá miért és hogyan kapcsol össze affektív és kognitív változókat. Ezt követően példákkal alátámasztva bemutatom saját modellünket, ami a tanuló érdeklődésének fokozódásában és fejlődésében 4 fázist különít el egymástól: külső ösztönző által kiváltott szituációhoz kötött érdeklődés (triggered situational interest), fenntartott szituációhoz kötött érdeklődés (maintained situational interest), felbukkanó egyéni (kevéssbé fejlett) érdeklődés (emerging (less-developed) individual interest) és belsővé vált, mélyebb, individuált érdeklődés (well-developed individual interest). Mindegyik fázis jellemezhető specifikus affektív, és kognitív faktorokkal is. Végezetül bemutatom a felvázolt modell oktatásban betöltött jelentősségét.

2005. április 12.

Benedek György (SZTE, Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet): 

A látórendszer fejlődése iskoláskorban

Az előadás azzal a látszólagos ellentmondással foglalkozik, hogy az emberi szem az élet első két éve alatt eléri teljes fejlettségét, az ember látása azonban az adoleszcens korig mégis folyamatos fejlődést mutat. Ennek a fejlődésnek bizonyítéka többek között az a jelenség, hogy az egy irányban eső kontúrok közötti illuzórikus vonalak megjelenítésének képessége, az úgynevezett kontúrintegráció jelensége kifejezett, folyamatos fejlődésen esik át az 5 és 14 éves életkor közötti gyermekekben. Ehhez hasonló mértékben fejlődik a gyerekek térbeli vizuális kontraszt érzékenysége is. Ismeretes, hogy a sötét-világos kontraszt elkülönítése nemcsak a fényességek arányától függ, hanem befolyásolja a kontrasztok térbeli frekvenciája is. Az emberi szem maximális kontrasztérzékenysége 4 és 7 ciklus/fok közötti térbeli frekvenciával jelentkező kontrasztokkal szemben mérhető. Az ennél alacsonyabb és az ennél magasabb térbeli frekvenciájú kontrasztokra gyengébb az érzékenységünk, nagyobb fényességkülönbséget tudunk csak felismerni. Iskoláskorú gyermekekben az alacsony térbeli frekvenciájú kontrasztok felismerési képessége, az alacsonyfrekvenciás kontrasztérzékenység fokozatosan fejlődik. Érdekes módon szignifikáns összefüggés van a két jelenség - a kontúrintegrációs képesség és az alacsonyfrekvenciás kontrasztérzékenység - fejlődése között.

Az előadás áttekinti azokat az elméleteket, melyek mentén a fenti jelenséget interpretálni lehet az iskoláskorú gyerekek szomatikus és mentális fejlődésének tükrében.

2005. február 15.

Kertesi Gábor (MTA Közgazdaságtudományi Intézet és Sulinova kht.): 

Általános iskolai szegregáció - okok és következmények

Az iskolai szegregáció - különböző származású tanulók eltérő iskolákban vagy osztálytermi csoportokban történő oktatása - többféle mechanizmus következménye lehet: létrejöhet adminisztratív döntések következtében, de felerősödhet spontán módon, egy teljes mértékben szabaddá vált iskolaválasztási rendszer működésének következtében is. Ez utóbbi jellemzi a rendszerváltás utáni magyar iskolarendszert. Az előadás közgazdasági érvekre és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva bemutatja, hogy a hátrányos családi körülmények közül érkező gyermekek egy erősen szegregált iskolarendszer keretei között - a kortárs csoport hatása és az alacsonyabb hatékonyságú pedagógusi munka miatt - alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek, mint egyébként részesülnének. A rendelkezésre álló hazai adatok arra utalnak, hogy az általános iskolák közötti egyenlőtlenségek nagymértékben megnőttek Magyarországon a rendszerváltás óta, és ezek valószínűleg az eredményességbeli egyenlőtlenséget is megnövelték. Az általános iskolai szegregáció valószínűleg fontos tényező annak magyarázatában, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban miért kiugróan magas a gyermekek családi háttere és általános iskolai eredményessége közötti összefüggés. A magyar iskolarendszer e sajátossága miatt jelentősen növeli az öröklött társadalmi egyenlőtlenségeket, ami mind hatékonysági, mind morális szempontból súlyosan kifogásolható.

2005. január 6.

Vidákovich Tibor (SZTE, egyetemi docens, kandidátus) bemutatja Csapó Benő (SZTE, egyetemi tanár, akadémiai doktor): Tudás és iskola című tanulmánykötetét.

2004

2004. október 19.

Marton Ferenc (Göteborgi Egyetem, Svédország): 

A tanulás művészete

Learning refers to a change between two points in time. There is something that the learner can not do first , but can do later, thanks to some experience between the two occasions. The change can not last unless the learner remembers. Hence there can not be any learning without memory. But what is remembered has to be discerned first, and in academic learning the ability to discern (the meaning of a text to be read or the critical aspects of a problem to be solved, for instance) makes far more difference between learners than the ability to remember. In order to discern something, a specific pattern of variation and invariance is necessary. "The art of learning" refers to the capability to create the pattern of variation and invariance necessary for discerning what the learner is expected to learn.

2004. május 18.

Csépe Valéria (MTA Pszichológiai Kutatóintézet, Pszichofiziológiai Osztály, Fejlődéspszichofiziológiai Csoport, Budapest): 

A specifikus tanulási zavarok neuropszichológiája: A specifikus nyelvi zavartól a diszlexiáig

A tanulási zavarokban csúcsosodó kognitív fejlődési zavarok kutatásában egyre jelentősebbé válik az érintett diszciplínák elméleti kereteinek és módszertanának azonos súlyú alkalmazása. A kutatócsoportunk munkáinak fókuszában a kognitív, valamint az agyi érés és fejlődés kölcsönhatásainak vizsgálata áll. A kognitív pszichológia, neuropszichológia és fejlődés-idegtudomány módszereinek ötvözésével egy olyan új kutatási modellt alakítottunk ki, amellyel a normál és zavart fejlődés agyi korrelátumai és viselkedéses mutatói együtt értelmezhetők. A reprezentációban bekövetkező normál változások, az elmaradás valamint a fejlődési zavar jellegzetes mintázatait tanulmányozzuk neuropszichológiai feladatokban, illetve az agyi aktivitás mérésével. A specifikus tanulási zavarok két jellegzetes és megjelenésében igen változatos csoportjában, a diszlexiában és diszkalkuliában módszereinkkel számos olyan eltérési jellemzőt írtunk le, amelyek alapján a zavar természetéről többet tudunk, és amelyekre megfelelő intervenciós és reedukációs eljárások építhetők. A gyermekeknél megfigyelhető feldolgozási eltérések agyi korrelátumainak feltárása mellett a zavart jól kompenzáló, úgynevezett "magasan funkcionáló" felnőtteknél térképezzük fel a megfelelő kerülőutakat biztosító agyi folyamatokat. Vizsgálataink számos új eredményt hoztak a beszédészlelés, a magasabb szintű nyelvi feldolgozás, az elemi számolási folyamatok és a számérzék fejlődésének és zavarainak megismerésében. A kognitív idegtudomány nemzetközi adataival együtt értelmezve saját eredményeinket kialakítottunk egy olyan, a magyar nyelv sajátosságait is figyelembe vevő modellt, amelyhez árnyalt vizsgálati módszerek kapcsolhatók, és amelyek reményeink szerint a gyakorló szakemberek érdeklődését is felkeltik majd.

2004. április 27.

Vajda Róbert és Kovács Zoltán (Szegedi Tudományegyetem, TTK Bolyai Intézet): 

Matematikai távoktatás: ma és holnap, valamint Beszámoló a WebMathematics Interactive (WMI) - projektről

A SZTE Bolyai Intézetének néhány fiatal oktatója 2002-ben egy kísérleti számítógépes program fejlesztését kezdte meg. A WebMathematics Interactive (WMI) egy olyan szoftver, ami diákok széles köre számára teszi lehetővé matematikai tárgyú feladatok interaktív feldolgozását, a feladatmegoldások ellenőrzését, az aktuális tudásszint felmérését.

Az 2002 óta eltelt idő számos didaktikai és technikai kihívást hozott, melyeket többé-kevésbé sikerrel oldottak meg, köszönhetően annak, hogy mind a Bolyai Intézet, mind az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szellemi és anyagi támogatását is élvezhették. A fejlesztést megkezdő szerzőpároshoz tucatnyi szakmabeli segítő társult: gyakorló tanárok, kutató matematikusok, szoftverfejlesztők s egyéb szakemberek, továbbá lelkes egyetemi hallgatók, akik a tesztelés mellett kreatív ötleteikkel, s konkrét programsorokkal is bővítették a programot.

Az előadás rövid történeti áttekintés után mind a felhasználó, mind a fejlesztő szemszögéből bemutatja a WMI alapfunkcióit, majd kitér a jövőbeli fejlesztés irányaira, ahol a matematikai szakdidaktikán kívül a többi tudományág (Neveléstudomány, Információs és kommunikációs technológiák, Számítógéppel segített matematika-oktatás stb.) eredményeit is figyelembe veszik.

2004. február 24.

Lázár Péter és Bordács Margit

Kedvesház-pedagógia - esélyteremtő oktatás

Az előadás a következő főbb témaköröket fogja érinteni:

  • a Kedvesház-pedagógia létrejöttének története,
  • a Kedvesház-pedagógia elmélete és gyakorlata,
  • a Kedvesház-pedagógia és a mai magyar iskolarendszer (Milyen problémákra kínál megoldásokat és hogyan?),
  • a Kedvesház-pedagógia tanár-továbbképzési programja,
  • a továbbképzések tapasztalatai (4 év).

2004. január 19.

Lőrincz András (Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Információs Rendszerek Tanszék): 

"Diagnózis" és "gyógyszer": Közös tapasztalatgyűjtés az oktatásban orvosi mintára

Az informatikai eszközök és az internet gyors fejlődése lehetőséget teremt arra, hogy gyermekek, tanulók és hallgatók számára más és más tananyagot ajánlhassunk. Az elgondolás egyszerű: Első lépésben tesztelünk, majd különböző nem-közvetlen-teszt jellegű eszközökkel a számítógép közbeiktatásával mérjük a "hozzáadott értéket". Ha elegendően nagy közösség foglalkozik a feladattal, akkor a gyűjtött eredmények birtokában már a teszt után javasolhatjuk a tapasztalatok alapján legjobbnak tartott tananyagot. Ahhoz, hogy a teszteredmények megoszthatóak legyenek, maximálisan figyelembe kell venni a személyiségi jogokat. A megoldás az orvosi titoktartást biztosító informatikai eszköz. Ez az út azért is tűnik megfelelőnek, mert a probléma hasonló: Speciális esetekben speciális gyógymódok szükségesek, amelyekhez megfelelő teszt-eljárások és a "mellékhatások" pontos ismerete kell. Kidolgozás alatt levő - támogatást igénylő - prototípus projektek kerülnek ismertetésre beszédértő nem-beszélő mozgáskorlátozott gyermekek kommunikációs képességeinek fejlesztése és általános, a teljes populációra kiterjeszthető diszlexia tesztek és terápiák témában.

2003

2003. november 18.

Bácsi János (Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar): 

A számítógéppel segített anyanyelv - és olvasástanítás, a beszédterápiák lehetőségei, valamint Egy virtuális szemantikai hálószótár

Az utóbbi évtizedekben a kognitív tudományok, a memóriakutatás, a mesterséges intelligencia kutatás, a számítógépes nyelvészet, az evolúciós pszichológia és a modern nyelvészet olyan kutatási eredményeket mutatott fel, amely arra ösztönözte a diszfáziás gyermekekkel foglalkozó terapeutákat valamint az írott nyelv elsajátításával foglalkozó szakembereket, hogy eddig alkalmazott módszereiket vizsgálják felül, és gondolják újra. Ezt tette Bácsi János is, aminek következtében két kutatás eredményéről, ill. részeredményeiről tud beszámolni előadásaiban.

2002

2002. október 16.

Józsa Krisztián (Szegedi Tudományegyetem): Az elsajátítási motívumok fejlődése 

Molnár Edit Katalin (Szegedi Tudományegyetem): A fogalmazási képesség fejlődése 

Molnár Éva (Szegedi Tudományegyetem): Tanulás és motiváció a PISA mérések tükrében

Józsa Krisztián és Molnár Edit Katalin röviddel a doktori disszertáció leadása előtt állnak. 20-25 perces előadásukban dolgozatuk egy-egy gyakorlatibb és gyakorló tanárok számára is érdekesebb fejezetét ragadják ki és mutatják be. Molnár Éva előadásában a nagy port kavart PISA mérés olvasással és tanulással foglalkozó területének eredményeiről számol be.

2002. május 29.

Suzanne Hidi (University of Toronto): 

Motivating the Academically Unmotivated: Interest and Goals

Suzanne Hidi Kanadában élő magyar származású pedagógiai-pszichológiai kutató, a University of Toronto tanára. Fő kutatási területe a motiváció és az érdeklődés szerepe a tanulásban.

magyar