Neveléselmélet


Programvezető: Zsolnai Anikó, Dr. habil
 
A képzési program általános keretei
A képzési program fókuszában a nevelés interdiszciplináris vizsgálata áll. Az utóbbi évtizedek gyökeres változást hoztak az ember mint szociális lény megismerése terén. Az ezzel foglalkozó tudományos diszciplínák által (humánetológia, szociálpszichológia, nevelésszociológia, idegélettan) számos olyan eredmény született, amelyek nélkülözhetetlenek a neveléstudományi kutatások számára. A nevelés korszerű értelmezés viszont csak az interdiszciplinaritás jegyében lehetséges, így a program alapvető képzési funkciója, hogy a doktori iskola hallgatói számára lehetővé tegye a nevelés problémaköreinek széles látókörű szociálpszichológiai, nevelésszociológiai, humánetológiai, idegélettani, neveléstudományi megalapozását az elmélet és az empirikus kutatás szempontjából egyaránt.
Kutatási témákat elsősorban három területen, a szociális és az érzelmi kompetencia fejlődésének vizsgálata, az ezek alakulásában fontos szerepet játszó pedagógiai és iskolai kötődések kutatása, valamint az érzelmi és szociális tanulás módszereinek, hatékonyságának fejlesztése terén kínál fel. Ezek mellett a neveléssel kapcsolatos tágabb témakörök, például teacher as professional helper – teaching as helping behaviour; a tanulási motiváció és a szociális környezet kapcsolata; az erkölcsi fejlődés és fejlesztés; az iskolai értékközvetítés komplex vizsgálata szintén részét képezik a kutatási programnak.
A képzési program a Neveléstudományi Intézet mellett szoros együttműködésben áll a Szegedi Tudományegyetem két másik intézete, a Pszichológiai Intézet és a Magatartástudományi Intézet, valamint a Szociális Kompetencia Kutatócsoport által koordinált kutatásokkal.
 
Fontosabb kutatási témák
 
1. A szociális viselkedés fejlődését befolyásoló tényezők
A szociális viselkedést a szociális kompetencia irányítja, amely sokféle komponens (képességek, készségek, motívumok és ismeretek) bonyolult kölcsönhatásrendszere. Működésének hatékonysága vagy elégtelensége meghatározó egész életünkre, hisz az emberi lét alapja a társas viszonyrendszer. A szociális kompetencia fejlődését számos tényező befolyásolja.  Ezek közé tartozik az intraperszonális (pl. eltérő kognitív és nyelvi képességek, különböző temperamentum) és az interperszonális tényezők (pl. mikro- és makrokulturális közeg, család, iskola, kortársak) csoportja. E tényezők együttes hatása által zajlik le az a tanulási folyamat, amely során a szociális viselkedés kialakul. Eddigi vizsgálataink az interperszonális tényezők közé tartozó családi hatások szerepére irányultak. A képzési program keretében hasonló vizsgálatokra kerülhet sor az intraperszonális és az interperszonális tényezők körében, ill. ezek kölcsönhatásrendszerére vonatkozóan.
 
2. A szociális készségek és képességek fejlődése
Az 1990-es évek közepétől megkezdtük a szociális készségek és képességek feltérképezését főként keresztmetszeti adatgyűjtési technikát alkalmazva. A képességek és készségek felmérését mindig az adott képesség, ill. készség elméleti tanulmányozása, szerkezetének leírása előzte meg.  Az eddig felmért fontosabb képességek és készségek a szociálisprobléma- megoldó képesség, a szociálisérdek-érvényesítő képesség, a konfliktusmegoldások során alkalmazott szociális készségek. A képzési program keretében hasonló készségek és képességek meghatározására, értelmezésére és a fejlődési folyamatok felmérésére kerülhet sor.
 
3. Az érzelmi készségek és képességek fejlődése
A szociális interakcióban az érzelmek megfelelő kifejezése alapvető. Az érzelmek felismerése és megértése az érzelmek által közvetített információk dekódolását és értelmezését, az érzelmek szabályozása pedig a különböző tartalmú és intenzitású érzelmek kezelését, irányítását jelenti. Keresztmetszeti vizsgálatok keretében megkezdtük az érzelmek felismerésének és kifejezésének mérését óvodás- és iskoláskorú gyerekek körében. A képzési program keretében a különböző érzelmi készségek és képességek meghatározására, értelmezésére és a fejlődési folyamatok felmérésére nyílik lehetőség. Ugyancsak megfelelő kutatási téma lehet annak kutatása, hogy a különböző érzelmi képességek és készségek fejlettsége miként hat a szociális viselkedés fejlődése.
 
4. A szociális és az érzelmi készségek, képességek óvodai és iskolai fejlesztése
Az 1980-as években jöttek létre az osztályszintű, preventív célú fejlesztési programok, amelyek az 1990-es évektől túlnyomórészt többdimenzióssá (kognitív, affektív területek együttes fejlesztése) váltak. A nem tantárgyi tartalmakba ágyazott direkt fejlesztés mellett megjelentek az indirekt, a tantárgyi tartalmakat figyelembe vevő programok is. Jelenleg Magyarországon viszonylag kevés fejlesztő programmal és azok kidolgozását segítő koncepcióval rendelkezünk, így a doktori képzés keretében a jelöltek számára fontos kutatási téma egy-egy direkt, ill. tananyagba ágyazott fejlesztő program kidolgozása és kísérleti kipróbálása.
 
5. Pedagógiai és iskolai kötődések
A korai kötődés-kapcsolatok és a későbbi szociális viselkedést összevető tanulmányok és vizsgálatok sok bizonyítékkal szolgálnak arra nézve, hogy az egyén szociális és érzelmi fejlődése folyamatos csecsemőkorban, kisgyermekkorban és óvodáskorban, ami legfőként az anya-gyermek közötti kötődés eredménye. Bár az óvodában és az iskolában létrejövő kötődések is befolyással vannak a gyerekek szociális és érzelmi fejlődésére, az ezzel foglalkozó kutatások száma jóval kevesebb az előbbi területhez képest. 
Az iskolai kötődések vizsgálatára hazánkban eddig kevés kutatás vállalkozott, s különösen igaz ez a pedagógushoz való kötődésre. Míg nemzetközi téren az utóbbi két évtizedben számos vizsgálat történt ezen a területen, a hazai vizsgálatok csak érintőlegesen foglalkoztak eddig a pedagógus-tanuló közötti kötődéssel. Fontos kutatási téma annak feltérképezése, hogy különböző életkorokban ezek a kapcsolatok milyen hatással vannak a gyerekek osztályban elfoglalt helyzetére, társas kapcsolataik alakulására, tanulási motivációjára, tanulmányi teljesítményére.

 

magyar