Információs és kommunikációs technológiák az oktatásban


Programvezető: Molnár Gyöngyvér, Dr. habil
 
A képzési program általános keretei
Az informatika, mint műveltségterület a közoktatásban széles körben a multimédiás alkalmazások megjelenéséhez kötődik. A területen a hatvanas és hetvenes években folyt pedagógiai kutatások a számítógépes programozás elsajátításának kérdéseivel foglalkoztak és szűk szakközönséget érintettek. Az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban rövidítve: IKT) tömeges iskolai megjelenésével az 1980-as évek elejétől megkezdődtek a számítástechnikai eszközök és az Internet pedagógiai alkalmazását vizsgáló nagyszabású kutatások. Programunk ezek eredményeit értékelve készít fel az IKT optimális pedagógiai alkalmazását segítő mérő-értékelő és innováló-fejlesztő munkára.
A jelen képzési program az IKT oktatással kapcsolatos négy, alább részletezett nagy problématerületét öleli fel. Kiemelt témánk lesz (1) az informatikai kompetencia fejlődése és fejlesztési lehetőségei, (2) az IKT-s eszközök oktatásba való integrálásának kérdései (3) a speciális tanulói csoportok számítógéppel segített tanításának kérdései és végül (4) az online adaptív tesztelés megvalósításának problémaköre.
Az elméleti felkészítés kiterjed a tudásalapú társadalom által felállított új igények és megoldásuk, illetve szociológiai és tudományfilozófiai kérdések tárgyalására, bevezet a multimédiás eszközök vizsgálatának technológiai, pedagógiai pszichológiai és esztétikai módszereibe, bemutatja az oktatási informatika mintegy három évtizedes történetének neveléstudományi szempontból érdekes csomópontjait és nemzetközi áttekintést ad a számítógéppel segített tanítás és tanulás, valamint az Internet oktatásai alkalmazásairól.
A képzési program gyakorlati részében fontos szerepet kapnak a korszerű oktató szoftverek, új hardverek és IKT környezetek megismerése és elemzése. A hallgatók az informatikai eszközökkel való gyakorlati munka során technikai jártasságuk elmélyítésével párhuzamosan a szoftverek tervezésének elméleti és gyakorlati kérdéseiről is áttekintést kapnak. A számítógéppel segített tanítás és tanulás módszereiről szóló kutatási irodalom és képi dokumentumok megismerése mellett iskolalátogatások segítségével gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek az informatikai eszközök hatásáról különböző pedagógiai kultúrájú iskolák oktatási és kommunikációs módszereire.
A program előadásait hallgatóink nyelvtudásához alkalmazkodva angol és német nyelven (is) kínáljuk, hogy a képzés során a szakterület ismeretanyagát a publikációk és tananyagok eredeti nyelvein dolgozzuk fel. A terület sajátosságait kihasználva videokonferencia alkalmazásával külföldi vendég-oktatók és szakértők is bekapcsolódnak a képzésbe, továbbá a hallgatóknak is lehetőségük nyílik külföldi hallgatótársaikkal való kollaborációra. A kurzusok lehetőséget adnak hallgatóinknak arra, hogy saját képzésük során szerezzenek tapasztalatokat az e-learning technológiák felsőoktatási alkalmazásairól.
 
Fontosabb kutatási témák
 
A területen jelenleg folyó kutatások négy nagy témakör köré csoportosulnak.
 
1. Az első az informatikai kompetencia fejlődése és fejlesztési lehetőségei.
Ehhez a témakörhöz soroljuk a kreativitás vizsgálatát az új médiumokban, melyek felülírják az írásos és képi kifejezés fejlődéséről és fejlesztéséről alkotott korábbi modelljeinket. A 21. század tudás társadalmában a digitális írástudás fejlettsége vizsgálatának relevanciáját mutatja, hogy a 2003-as OECD PISA felmérésben és a verbális, illetve vizuális alkotó és befogadó képesség nemzeti és nemzetközi vizsgálataiban is helyet kapott. A hallgatóknak ebben a témakörben képességvizsgálati, oktatás- és neveléselméleti kutatási témákat egyaránt ajánlunk. A képességvizsgálati területen az informatikai kompetencia összetevőit, a számítógéppel segített oktatási és életkörnyezetek környezet használatához szükséges készségek és képességek fejlődését, a géppel segített tanulást elősegítő vagy akadályozó személyiségjegyeket és az eszközök használatával végzett képesség-fejlesztést vizsgáljuk. (Pl. a térszemlélet, a vizuális memória és a pszichomotoros koordináció fejlesztése digitális eszközökkel.)
A nevelés- és oktatáselméleti kérdések között a számítógéppel segített tanítás és tanulás pedagógiai modelljeinek elméleti kereteit dolgozzuk ki és kapcsoljuk össze kortárs és történeti modellekkel. Ebben a kérdéskörben vizsgáljuk az egyes kultúrákat és szubkultúrákat jellemző IKT technikákat és pedagógiai eljárásokat s ezek kapcsolatát hagyományos oktatási módszerekkel, illetve a kulturális környezetek sajátosságaival. (Pl. a számítógéppel segített kommunikáció sajátosságai a távol-keleti, dél-európai vagy magyarországi roma közösségekben.) Ebben a témakörben szeretnénk foglalkozni a biológiai nem, az életkor és a kulturális miliő hatásával az informatikai környezetben nyújtott tanulási teljesítményre, de ide tartoznak a nemzeti és nemzetközi informatikai képesség-vizsgálatok, iskolai esettanulmányok is. Ebben a témakörben hallgatóinkat lehetőségeink szerint bevonjuk a hazai és magyar részvétellel zajló nemzetközi informatikai képességvizsgálatokba. Megismerhetik a nemzetközi tesztek és feladatsorok összeállításának problémáit, részt vehetnek az adatgyűjtésben, megismerik a digitális eljárások szerepét az adatfeldolgozásban és az elemzésben.
 
2. A második nagy témakör az IKT-s eszközök (számítógép, interaktív tábla, tablet PC, UMPC, PDA stb.) oktatásba való integrálásának kérdéseit (hatékonyságuk, tananyagfejlesztés, kompetenciafejlesztés, készség- és képességfejlesztés, távoktatás stb.) tárgyalja.
Ennek keretében történnek meg a tanterv- és taneszköz-elemzések, digitális tananyagfejlesztések, digitális tananyagok hatékonyságának mérése, tananyag-visszacsatolás és eredményességi statisztika IKT környezetben, a tananyagfejlesztés célcsoportvizsgálati háttere, interakciók szerepe és működése az e-learning közegben, valamint az informatikai kultúra lakossági használata és ennek oktatási konzekvenciáinak vizsgálata. A terület kutatói jelenleg kiemelt figyelmet fordítanak az IKT tantárgyközi, integráló szerepére, azt vizsgálva, mely műveltségterületen milyen számítógéppel segített tanítási módszerekkel és eszközökkel lehet egyszerre hatékonyabbá tenni a szaktárgyi oktatást, és fejleszteni az informatikai kompetenciát. Az e-learning alkalmazások, az elektronikus környezetekben különösen hatásos pedagógiai módszerek és eszközök kidolgozása és a távoktatás elektronikus formáinak vizsgálata is ebben a témakörbe tartozik.
A témakörrel kapcsolatos didaktikai kutatási problémák felölelik a magyar közoktatásban tanított valamennyi tantárgy számítógéppel segített tanítási módszereinek vizsgálatát és iskolai kísérletekkel, mérésekkel követik nyomon az IKT eszközök hatékonyságát az egyes témakörök oktatásában a képességfejlesztés, a tanulás és az értékelés területén. Ebben a témakörben szeretnénk lehetőséget biztosítani informatikai oktatóeszközök és oktatási környezetek akciókutatással kísért fejlesztésére hátrányos helyzetű tanulói közösségekben illetve olyan oktatási formákban, amelyekben az IKT a fejlesztés adekvát eszköze lehet. (Ilyenek pl. az összevont tanulócsoportos általános iskolák, melyekből Magyarországon 621 működik.)
 
3. A harmadik kutatási probléma a speciális igényű tanulók és az IKT kultúra kérdéseivel foglalkozik.
Ide tartoznak a biológiai nemek sajátos géphasználati szokásait, attitűdjeit, képességfejlődési mintáit tanulmányozó vizsgálatok, melyeknek része a fiúk és lányok számára kidolgozott fejlesztő programok és digitális taneszközök, illetve az Interneten és a szaküzletekben megjelenő szórakoztató informatikai kínálat elemzése is. A terület igen fontos témaköre a gyógypedagógiai alkalmazások kidolgozása és tesztelése, hiszen a gyorsan fejlődő és személyre szabhatóan adaptív információs technológiák terápiás eszközként való alkalmazási lehetőségei gyakorlatilag végtelenek. A speciális igényű tanulók sorába tartoznak a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok, akik tanulási elmaradásaikat az eddigi tapasztalatok szerint kompenzálhatják az IKT módszerekkel.
 
4. A negyedik terület az online adaptív tesztelés megvalósításának kérdéseit foglalja magába.
Sor kerül az online értékelés és vizsgáztatás környezeteinek létező példáinak adaptálására, továbbfejlesztésére és új pedagógiai modelleken és technikai megoldásokon alapuló fejlesztésére. A többi alprogrammal szoros együttműködésben multimédiás elemeket is használó feladatok kidolgozására, bemérésére, paraméterezésére, új plug-inok írására és az online adaptív tesztelés Magyarországon való elterjesztésére.
 
A doktori programunk e témaköre találkozási pontot nyújt az e terület iránt érdeklődő szociológus, pedagógus, pszichológus és informatikus végzettségű kutatóknak, akiktől remélhető a Magyarországon hiányterületnek számító speciális pedagógiai területekre irányuló informatikai kutatások és fejlesztések végzése. Kiemelt feladatunknak tekintjük a szociális hátrányokkal küzdő tanulók számára esélyegyenlőséget biztosító informatikai alkalmazások és a hozzájuk kapcsolódó pedagógiai módszerek kidolgozásának elősegítését és a diszfunkciók fejlesztésére irányuló, számítógéppel segített oktatási eljárások vizsgálatát.
 
magyar