A doktori iskola előzményei


A Szegedi Tudományegyetem jogelődjén, a József Attila Tudományegyetemen 1993-ban indult "A kognitív kompetencia fejlődése és fejlesztése" című doktori program. A képzés a Neveléstudományi Tanszéken kialakult tudományos tradíciókra, az erős empirikus kutatási hagyományokra, az oktatással, a kognitív fejlődéssel és a képességek fejlesztésével kapcsolatos kutatásokra, a program oktatóinak e téren szerzett kutatási tapasztalataira és eredményeire, továbbá a kutatásaikat támogató infrastruktúrára épült. A programba bekapcsolódott oktatók irányítása alatt működött a KÁOKSZI Mérési Központ (korábban: Alapműveltségi Vizsgaközpont) és az MTA-SZTE Képességkutató Csoport. E háttér lehetővé tette, hogy a PhD program hallgatói magas színvonalon művelt kutatásokban vegyenek részt. A program erősségének számított ezen kívül a nemzetközi beágyazottság, a hallgatók rendszeresen bemutatták eredményeiket nemzetközi konferenciákon.

A Neveléstudományi Doktori Iskola folyatja a "A kognitív kompetencia fejlődése és fejlesztése" c. doktori program által kialakított hagyományokat, az oktatáselméleti és pedagógiai értékelési kutatások mintegy húsz éves tapasztalatait, megőrzi és továbbfejleszti a minőség kialakított normáit.
 
Az előző doktori program működése idején egy hároméves egységes kutatási folyamat és több önálló munka keretében sor került néhány fontosabb készség és képesség országos reprezentatív mintákon való felmérésére (Vidákovich és Csapó, 1998;Nagy, 2002; Csapó, 2001d, 2001e; Csapó, 2003a). Elvégeztünk két nagyobb felmérést az iskolában elsajátított tudás minőségének, szerveződésének és alkalmazhatóságának vizsgálatára. E munkákban önálló kutatási témával vettek részt a PhD program hallgatói. Az eredmények két szerkesztett kötetben jelentek meg (Csapó, 1998, 2002a), a két kötet összesen huszonkét fejezetéből tíz a program hallgatóinak közreműködésével készült. Sor került a kritériumorientált képességfejlesztés koncepciójának kidolgozására (Nagy, 2000b), a fejlesztő kísérletekbe ugyancsak több doktorandusz kapcsolódott be. A doktori képzéshez kapcsolódóan, az alprogramok vezetőinek munkájaként empirikus alapokra is építő elméleti szintézisek születtek (Nagy, 1996, 2000a, 2003; Csapó, 2001a, 2001b; Vidákovich, 2001). Ezt a kutatási tradíciót az alapítandó doktori iskolában két képzési program viszi tovább. Csapó Benő az Oktatáselmélet, Vidákovich Tibor a Pedagógiai értékelés című képzési programot vezeti.
 
A doktori iskola jelentősen kibővíti a kutatási témák spektrumát, kiszélesíti a képzésben részt vevő oktatók körét, további kutatási módszereket és technikákat von be a programba. Ennek megfelelően az új doktori iskola az előzmények tekintetében is szélesebb bázisra építhet. A Neveléstudományi Tanszéken belül a már említett erős empirikus pedagógiai kutatási hagyományokon túl mindenekelőtt a neveléstörténeti, iskolatörténeti, gyermekkor-történeti kutatásokat tekinti előzményeknek (Pukánszky, 1999, 2001). Ezekre az előzményekre támaszkodik a Pukánszky Béla által vezetett Neveléstörténet képzési program.
 
A bővítés következő köre a Pedagógiai és Pszichológiai Intézet másik tanszékének, a Pszichológiai Tanszéknek a neveléstudománnyal közös vagy határterületeket képező témáiban végzett kutatásaira támaszkodhat. A doktori iskolába a Pszichológiai Tanszék két oktatója kapcsolódik be. Az előzménynek tekinthető doktori program erős kognitív orientációját így kiegészíti az affektív tényezőknek, valamint a fejlődés és a nevelés szocializációs folyamatainak tanulmányozása, az iskolán kívüli, családi és társadalmi-környezeti hatások közvetlen kutatásának lehetősége (Vajda, 1999a, 1999b, 2001). A Vajda Zsuzsanna által vezetett Az oktatás és a nevelés pszichológiai alapjai c. képzési program ezekből az előzményekből indul ki.
 
A doktori iskola programjához az egyetem orvosi karáról két jelentős kutatási-képzési tradícióval és a neveléstudományt gazdagító tapasztalatokkal rendelkező szakmai műhely képviselői csatlakoznak. A neveléstudomány egyik alapvető problémája a nevelhetőség, a taníthatóság kérdése, az agy, a központi idegrendszer plaszticitásából származó lehetőségek és korlátok. A különböző kutatási paradigmák többféle formában is megfogalmazták és az empirikus kutatások számára kezelhető formában konceptualizálták a problémát: az agy plaszticitása, a tanulási potenciál, a képességek fejleszthetősége, a fejlődési pályák módosíthatósága és a különböző képességek optimális elsajátítása szempontjából szenzitív periódusok vizsgálata mind e problémát járták körül a pedagógiai kutatás eszközeivel. Az utóbbi évtizedekben a kognitív neveléstudományi alapkutatások valamint az agykutatás, az idegtudományok kognitív vonulatai számos területen "érintkezési közelségbe" kerültek. A doktori iskola keretében különleges kutatási és oktatási együttműködésre kínál alkalmat, hogy Benedek György és munkacsoportja éppen az emberi információfeldolgozás legfontosabb "bemeneti csatornáját" jelentő látás kutatása terén ért el kimagasló eredményeket (ld. pl. Benedek és mtsai, 2000; Antal és mtsai, 2000; Kovács és mtsai, 1999). A kutatócsoport kognitív idegtudományi vizsgálatai, pszicho-fiziológiai eszközrendszere számos területen hozzájárulhat a kognitív képességek fejlődése terén megfigyelt jelenségek tisztázásához. Például a képességek fejlődésének vizsgálata során azt találtuk, hogy az azonos évfolyamra járó (közel hasonló életkorú) tanulók között serdülőkorra négy-hat évnyi fejlődésnek megfelelő különbségek is kialakulhatnak (Csapó, 2002b). Fontos lenne tisztázni, hogy e különbségek létrejöttében milyen szerepet játszanak a társadalmi-kulturális hatások, és milyen szerepe van az érés időbeli különbségeinek. E kérdések jobb megértését segítheti a Benedek György által vezetett A tanulás és oktatás kognitív idegtudományi alapjai c. képzési program.
 
Kölcsönösen előnyös együttműködés alakult ki az egyetem Magatartástudományi és Orvosi Pszichológiai Csoportjával, melynek az egészségnevelés terén végzett kutatásai (Barabás, 1998, 2000) és a neveléstudományi tanszék empirikus vizsgálatai jól kiegészíthetik egymást. A nagy mintákon végzett felmérésekbe, iskolai vizsgálatokba be lehet vonni az egészségtudatos magatartással kapcsolatos szempontokat. Az iskolai tudás alkalmazhatóságát ki lehet terjeszteni az egészségmegőrzésre vonatkozó ismeretekre, és a tévképzetek elemzésének analógiájára el lehet végezni az egészséggel, betegséggel, egészségkárosító hatásokkal kapcsolatos elemzéseket. Ezekre az előzményekre támaszkodik a Barabás Katalin által vezetett Egészségnevelés című képzési program.
 
Meghívott tagként csatlakozik a doktori iskolához Kárpáti Andrea, akivel az alapítandó doktori iskola vezető oktatóinak korábban a vizuális képességek terén végzett kutatások révén alakult ki munkakapcsolata (ld. pl. Kárpáti, 2002). Az utóbbi években az új információs és kommunikációs technológiáknak az oktatásban való alkalmazása terén számos kutatási programot irányított, több átfogó nemzetközi projekt vezetője vagy résztvevője (ld. pl. Kárpáti, 2001, 2003). A doktori iskolában az Információs és kommunikációs technológiák az oktatásban című képzési programot vezeti.
 
A korábbi doktori program és az új doktori iskola között folytonosságot jelent, hogy két alapító tag és egyben a Doktori Iskola oktatási programjainak vezetője (Csapó Benő és Vidákovich Tibor) a korábbi doktori programban alprogramot vezetett és témavezetői feladatokat látott el. Külső alapító tagként vesz részt az új doktori iskola munkájában Nagy József, az előző doktori program vezetője. Bekapcsolódik a doktori iskola munkájába három fiatal kutató, akik az előző programban szereztek tudományos fokozatot, és időközben önálló kutatóvá értek, saját OTKA kutatási témákat vezetnek, illetve nevük összekapcsolódik egy-egy kutatási terület magyarországi meghonosításával. Zsolnai Anikó (2001a, 2001b) a kötődés és a szociális képességek, Korom Erzsébet (1997, 2000, 2001) a fogalmi fejlődés és a fogalmi váltás, Csíkos Csaba (1999a, 1999b, 2001) a metakogníció terén végez kutatásokat.
 
 
Irodalom
 
Antal, A., Kéri, Sz., Kovács, G., Janka Z. and Benedek, Gy. (2000): Early and late components of visual categorization: an event-related potential study. Cog. Brain Res. 9:117-119.
Barabás Katalin (1998): Az egészséget veszélyeztető magatartásformák és külső hatások (mentálhigiénés kérdések). In: Dési Illés (szerk.): Népegészségtan. Semmelweis Kiadó, Budapest.
Barabás Katalin (2000): Az orvosegyetemi hallgatók szerepe az egészségfejlesztésben. Népegészségügy, 81. 4. sz. 24-28.
Benedek, G., Sztriha, L. and Kovács, G. (2000): Coding of spatial co-ordinates in the feline visual association cortex. Neuroreport 11: 1381-1384.
Csapó Benő (1998, szerk.): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (2001a): Az induktív gondolkodás fejlődésének elemzése országos reprezentatív felmérés alapján. Magyar Pedagógia, 101. 3. sz. 373-391.
Csapó Benő (2001b): A kombinatív képesség fejlődésének elemzése országos reprezentatív felmérés alapján. Magyar Pedagógia, 101. 4. sz. 511-530.
Csapó Benő (2001d): Tudáskoncepciók. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 88-105.
Csapó Benő (2001e): A kognitív képességek szerepe a tudás szervezésében. In: Báthory Zoltán és Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest, 270-293.
Csapó Benő (2002a, szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (2002b): A képességek fejlődési ütemének egységes kifejezése, a gamma koefficiens. Magyar Pedagógia, 102. 3. sz. 391-410.
Csapó Benő (2003a): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csíkos Csaba (1999a): Iskolai matematikai bizonyítások és a bizonyítási képesség. Magyar Pedagógia, 99. 1. sz. 3-21.
Csíkos Csaba (1999b): Újabb eredmények a Wason-feladattal kapcsolatban. Pszichológia, 1. sz. 5-27.
Csíkos Csaba (2001): Bizonyítási stratégiák megítélése 10-17 éves korban. Magyar Pedagógia, 101. 3. sz. 319-345.
Kárpáti Andrea (2001): Firkák, formák, figurák - A gyermekrajz fejlődése. Dialóg Könyvkiadó, Budapest.
Kárpáti Andrea (2002): A vizuális műveltség. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest. 91-133.
Kárpáti Andrea (2003): ICT in Hungarian Education. International Journal of Educational Multimedia, 23. No. 3.
Korom Erzsébet (1997): Naiv elméletek és tévképzetek megjelenése a természettudományos fogalmak tanulása során. Magyar Pedagógia. 1. sz. 19-41.
Korom Erzsébet (2000): A fogalmi váltás elméletei. Magyar Pszichológiai Szemle. 2-3. sz. 179-205.
Korom Erzsébet (2001): Fogalmi fejlődés és a fogalmak hatékony tanulása. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Tankönyvkiadó, Budapest. 106-116.
Kovács, I., Kozma, P., Fehér, Á. and Benedek, Gy. (1999): Late maturation of visual spatial integration in humans. PNAS 96: 12204-12209.
Nagy József (1996): Nevelési kézikönyv. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.
Nagy József (2000a): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest. (Második kiadás: 2002).
Nagy József (2000b): A kritikus kognitív készségek és képességek kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, 7-8. sz. 255-269.
Nagy József (2002, szerk.): Az alapkészségek fejlődése 4-8 éves korban. OKÉV, KÁOKSZI, Budapest.
Nagy József (2003): Knowledge-based society and education: the problem of time. Early Chilhood Research, 1, 7-22.
Pukánszky Béla (1999): Pedagógiai és pszichológiai tudományos iskolák a szegedi egyetemen. In: Rácz Béla (szerk.): A szegedi tudományegyetem múltja és jelene 1921-1998. Szeged, 1999. 215-223.
Pukánszky Béla (2001): A gyermekkor története. Műszaki, Kiadó, Budapest.
Vajda Zsuzsanna (1999a): Az erkölcsi ítélet fejlődésének kutatása Piaget és Kohlberg után. In: Vajda Zsuzsanna (szerk): Pszichológia és nevelés (A Magyar Pszichológiai Szemle tematikus száma) Akadémiai Kiadó, Budapest, 339-356.
Vajda Zsuzsanna (1999b): A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon Kiadó, Budapest.
Vajda Zsuzsanna (2001): A társadalmi hátrányok és az oktatás: múlt és jelen. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 175-193.
Vidákovich Tibor és Csapó Benő (1998): A szövegesfeladat-megoldó készségek fejlődése. In: Varga Lajos (szerk.): Közoktatás-kutatás 1996-1997. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest. 247-273.
Vidákovich Tibor (2001): Diagnosztikus tudásszint- és képességvizsgálatok. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Tankönyvkiadó, Budapest. 314-327.
Zsolnai Anikó (2001a): Kötődés és nevelés. Eötvös Könyvkiadó, Budapest.
Zsolnai Anikó (2001b): A gyermekkori kötődések szerepe a szociális kompetencia fejlődésében. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 143-152.
magyar