 |
MAGYAR
PEDAGÓGIA |
PUBLIKÁCIÓS STÍLUS
|
A Magyar Tudományos Akadémia
Pedagógiai Bizottságának folyóirata
A Magyar Pedagógia publikációs
stílusa
Szerkezet, fő részek
Tagolás, alcímek;
Bekezdés;
Táblázatok;
Ábrák;
Köszönetnyilvánítások;
Irodalom;
Lábjegyzetek;
Abstract;
Szerző címe;
Korábbi kiadások, fordítások jelzése
Hivatkozások
Hivatkozások a szövegben;
Hivatkozások az irodalomjegyzékben;
Önálló könyvek;
Szerkesztett könyvek
Könyvfejezetek;
Folyóiratban megjelent cikkek;
Korábbi kiadások, fordítások jelzése;
Szerzõk nevei;
Nyelvezet, stílus
Kiemelések;
Számok írása;
Számozás, sorozatok, felsorolások;
Idegen szavak használata
A kézirat elkészítésére vonatkozó javaslatok
Kéziratok elkészítése írógépen;
Kéziratok elkészítése számítógépen;
A tanulmány
benyújtása mágneslemezen vagy e-mailen
Irodalom
A Magyar Pedagógia mint a Magyar Tudományos
Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata
feladatának tekinti a pedagógiai szaknyelv és publikációs
szokások fej-lõdésének segítését,
ezért rendszeresen közzéteszi a publikációk
stílusára vonatkozó aján-lásait, szerkesztési
konvencióit és a kéziratokkal kapcsolatos formai követelménye-ket.
A nemzetközi tudományos folyóiratok szigorú formai
követelményeket alakítottak ki, a Magyar Pedagógia
stílusa e normákhoz igazodik.
A társadalomtudományok terén két
fontosabb stílus terjedt el, az MLA (Modern Language Association,
Gibaldi és Achtert, 1984) és az APA (American
Psychological Association, 1984). Az empirikus társadalomtudományok
többségének folyóiratai, így a pszichológiai
és a pedagógiai folyóiratok is az APA formát
használják. A formai elõírásak egyik
alapvetõ feladata a hivatkozások rendjének szabványosítása,
egy olyan hivatkozási rendszer kialakítása, ami könnyen
kezelhetõ, ugyanakkor egyértelmûen azonosíthatóvá
teszi a hivatkozott irodalmat.
A Magyar Pedagógia (MP) stílusa is
alapvetõen az APA stílusát követi. A hivat-kozások
megadásánál pontosan ugyanazokat az adatokat írja
elõ, így egyik rendszer a másikba könnyen átalakítható.
A különbség fõleg a magyar és az angol nyelv
eltérõ sajátosságaiból fakad (nevek
írása, birtokviszony, az írásjelek [.,:;] különbözõ
funk-ciója), továbbá az MP stílus figyelembe
vesz bizonyos, már kialakult konvenciókat, és kevésbé
korlátozza a szerzõk szabadságát. Az MP publikációs
stílusa alapvetõen fo-lyóiratcikkekre vonatkozik,
sok eleme értelemszerûen alkalmazható más publikációs
formákra is.
Szerkezet, fõbb
részek
Optimális esetben a tanulmány 3-6 nagyobb
egységbõl áll, melyeket további részekre
lehet tagolni. A tagolás, az alfejezetek beosztása a tanulmány
jellegétõl függ.
Kísérleti eredmények közlésénél
a fõbb részek (1) az elméleti, irodalmi háttérrel,
a vizsgálandó probléma felvázolásával,
(2) a módszerekkel (eszközök, minta, adatelem-zési
eljárások), (3) az eredmények bemutatásával
és (4) elemzésével foglalkoznak. Külön jegyzék
sorolja fel a hivatkozott irodalmat.
Tagolás, alcímek
Egy cikken belül legfeljebb három szintû
tagolás alkalmazható. Ha a kézirat alapján
nem állapítható meg egyértelmûen a cikk
egységekre tagolása, az alcímek mellett a bal margón
a C1, C2, C3 megjelölést kell alkalmazni.
A téma jellegétõl, az alcímek
szintjeinek számától, és attól függõen,
hogy az egyes részeket mennyire határozottan akarjuk elkülöníteni,
az alárendeltségi viszonyokat megtartva az alcímek
bármilyen kombinációja alkalmazható. (Csak
C1, csak C2, csak C3, C1-C2, C1-C3, C2-C3, C1-C2-C3.)
Egy nyomtatott oldalon lehetõleg ne legyen egynél
több C1 alcím.
Bekezdés
A tanulmányok olvasását megkönnyíti,
ha azok részei arányosan tagolódnak bekezdésekre.
Egy bekezdés általában legyen hosszabb, mint egy mondat,
de ne legyen hosszabb egy gépelt oldalnál. A bekezdések
elsõ sorát a kéziraton 5 betûhellyel vagy 1
cm-rel beljebb kell kezdeni. A bekezdéseket ne különítsékel sorkihagyások.
Táblázatok
A táblázatokat arab számokkal számozni
kell. Minden táblázatnak legyen címe. A cím
helye a táblázat felett van, jobbra zárva, kéziratban
aláhúzva, nyomtatásban dõlt betûvel.
A táblázatokra a számuk alapján kell hivatkozni.
A tördelés változása miatt kerülni kell
a térbeli irányt (elõzõ, következõ,
lenti, fenti stb.) megadó utalásokat. A táblázat
minden sorának és oszlopának legyen neve. A táblázatok
adatainak önmagukban, a szövegben való elmélyülés
nélkül is értelmezhetõeknek kell lenniük.
Az önmagukban nem elég informatív feliratokat tartalmazó
táblázatok alá hosszabb megjegyzést, lábjegyzetet
lehet fûzni.
A táblázatokat legalább egy alsó
és egy felsõ vízszintes vonal fogja közre. Egy
táblázat maximálisan 65 sort és egy sorban
80 betût (álló táblázat) vagy 45 sort
és egy sorban 125 betût (fekvõ táblázat)
tartalmazhat. (Az oszlopokat elválasztó közök és
a vonalak is egy betûnek számítanak.) Több sor
esetén a táblázatot oldalakra kell tördelni,
a fejléc minden oldalon megjelenik. Ha a táblázat
a kéziratban nem a szöveg megfelelõ helyén szerepel,
meg kell jelölni a hozzávetõleges helyet, ahova kerüljön.
Ábrák
Az ábrákat arab számokkal számozni
kell. Minden ábrának legyen címe (ábraaláírás).
A cím nyomtatásban az ábra alatti sorba kerül
(középen, italic), ezért a cím ne legyen a rajz
része. Az ábrákra számuk alapján kell
hivatkozni. Az ábrakat feliratokkal kell ellátni úgy,
hogy azok önmagukban is értelmezhetõk legyenek. A szerkesztõség
csak magas színvonalú rajzokat vagy számítógépes
grafikát (legalább 300 dot/inch felbontású
lézernyomtatóval nyomtatva) fogad el közvetlen közlésre,
illetve a benyújtott rajzok alapján elkészíti
az ábrát. Azoknak a grafikonoknak, amelyek végleges
változata a szerkesztõségben készül, tartalmazniuk
kell az adatokat is.
Köszönetnyilvánítások
A tanulmány keletkezésére, kutatási
témára, támogatási forrásra utaló
információk. Helye a tanulmány szövege és
az irodalomjegyzék között van.
Irodalom
A hivatkozott irodalom a tanulmány végére
kerül a szerzõk (elsõ szerzõ) szerinti szigorú
betûrendben felsorolva. Ugyanannak a szerzõnek a publikációit
évszám szerinti sorrendben kell felsorolni.
A szövegben elõforduló minden hivatkozásnak
meg kell jelennie az irodalomjegy-zékben. Az irodalomjegyzékben
szereplõ minden tételre a szövegben hivatkozni kell.
Lábjegyzetek
A lábjegyzetekbe a szöveghez fûzött
megjegyzések kerülnek. Egy lábjegyzet ne legyen hosszabb,
mint öt gépelt sor. A közlendõket általában
célszerû a szövegbe belefogalmazni, és mérsékelni
a lábjegyzetek számát és hosszát. Elsõsorban
az kerüljön lábjegyzetbe, aminek az olvasása megtörné
a fõszöveg folyamatosságát. A publikált
szövegekre az irodalomban kell hivatkozni, a lábjegyzetbe inkább
a nem publikált források, levéltári anyagok
megjelölése kerülhet. A köszönetnyilvánításoknak
sem a lábjegyzetben van a helye.
Nyomtatásban a lábjegyzet azon az oldalon
jelenik meg, amelyen rá hivatkozás történik.
Kézirat esetében a lábjegyzeteket célszerû
a tanulmány végén külön felsorolni.
Abstract
Az angol nyelvû összefoglaló (ABSTRACT)
a tanulmány végére kerül. Terjedelme kb. egy
gépelt oldal. Folyamatos szöveg, nem tagolódik bekezdésekre.
A szövegben semmilyen kiemelés nincs.
Mivel a külföldi olvasók számára
többnyire csak ez a rész olvasható, és az abstract
bekerül különbözõ referáló folyóiratokba,
gondos elkészítésének kiemelt jelentõsége
van.
Az abstractot magyar vagy angol nyelven lehet beküldeni.
Az elsõ esetben a fordí-tásról, és mindkét
esetben az anyanyelvi lektorálásról a szerkesztõség
gondoskodik. A szerkesztõség preferálja az angol nyelven
benyújtott abstractokat. Segíti a magyar nyelven beküldött
abstract pontos fordítását, ha az tartalmazza a kulcskifejezések
angol megfelelõjét.
Szerzõ címe
A szerzõ címe az abstract-tal egy lapra kerül.
Lehetõleg munkahelyi cím legyen. Közlése a szerzõ
által megadott formában történik.
Hivatkozások
Hivatkozások a szövegben
A szövegben a hivatkozás a szerzõ(k) nevével
és a megjelenés évszámával történik.
A szerzõ(k) neve lehet része a mondatnak [... amint White
tanulmányában (1998) közölt eredmények ...],
vagy szerepelhet zárójelben [... a két változó
közötti szoros összefüggés már korábban
felmerült (White, 1998), ezért ...].
Két szerzõ nevét az "és"
választja el egymástól: (Black és White,
1998).
Több név esetén a nevek között
vesszõ áll, az utolsó két név között
"és" van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998).
Háromnál több név esetén
az elsõ elõforduláskor az összes szerzõ
neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke és Barna,
1998), a további elõforduláskor az elsõ szerzõ
neve és a "mtsai" rövidítés (Fekete és
mtsai, 1998).
A szövegben a nevek dõlt betûvel jelennek
meg, ezt a kéziratban aláhúzás jelzi.
A szó szerinti idézeteket idézõjelek
fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldal-számokat
is (White, 1998. 32. o.).
Egy zárójelen belül egy szerzõ
különbözõ munkáira hivatkozva a nevet csak
egyszer írjuk, utána következnek az évszámok,
egymástól vesszõvel elválasztva (Bloom,
1955, 1956a, 1956b).
Egy zárójelen belül több szerzõ
munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vesszõ
(;) választja el (Fekete, 1988; Fehér, 1989;
Szürke és Barna, 1990).
Ha egy szerzõnek azonos évben publikált
több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok
után írt betûkkel különböztetjük
meg (Nagy, 1988a).
Az oldalszámot, ha szükséges, "o."
jelöli. Az irodalomjegyzékben az oldalszámok megjelölésénél
nincs "o.", a számok magukban állnak.
Hivatkozások az irodalomjegyzékben
Önálló könyvek
Szerzõ(k) (évszám): Cím. Kiadó,
kiadás helye (város). A könyv címe dõlt
betûvel. Például:
Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai
ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szerkesztett könyvek
Szerzõ(k) (évszám, szerk.): Cím.
Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe
dõlt betûvel. Például:
Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich,
H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction. European research
in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of
learning and instruction. Pergamon Press, Oxford.
Könyvfejezetek
Szerzõ(k) (évszám): Fejezet (tanulmány)
cím. In: Szerkesztõ(k) neve (szerk.): Könyv címe,
kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a
fejezet elsõ és utolsó oldala. A könyv címe
dõlt betûvel. Például:
Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge
compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In:
Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their acquisition.
Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84.
Folyóiratban megjelent cikkek
Szerzõ(k), (évszám): Tanulmány
cím. Folyóiratcím, évfolyam [kötet] száma.
Szám. Oldalszámok: a tanulmány elsõ és
utolsó oldalának száma. A folyóirat címe
dõlt betû-vel. Az évfolyam száma bold (gépelésnél
aláhúzva).
Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram
is (sometimes) worth ten thousand words. Cognitive Science, 9. 11.
sz. 65-99.
Az irodalomjegyzékben az oldalszámok mellett
nem szerepel az "o" betû, a "szám" rövidítése
"sz.". Minden tétel végén pont van.
Korábbi kiadások, fordítások jelzése
Ha a szerzõ egy munka fordítására,
reprintként kiadott változatára, késõbbi
kia-dására vagy gyûjteményes kötetben újra
megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja
tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két
idõpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti
évszám törtvonallal elválasztva megelõzi
az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni,
amelyikre a hivatkozás vonatkozik. Például: (Neisser,
1976/1984).
Neisser, U. (1976/1984): Megismerés és
valóság. Gondolat, Budapest.
Szerzõk nevei
Mivel a magyar nyelvben nem terjedt el a két keresztnév
használata, továbbá vannak gyakori családnevek,
a családnév és keresztnév kezdõbetû
nem azonosítaná minden esetben kellõ biztonsággal
a szerzõt. Ezért - az elterjedt szokásnak megfelelõen
- magyar szerzõknél a teljes név szerepel az irodalomjegyzékben,
abban a formában, ahogy a szerzõ az idézett publikációban
használja (pl.: Kürti Istvánné, Kürti
Jarmila, Kádárné Fülöp Judit,
Nagy József, Nagy J. József). Magyar szerzõ
idegen nyelven megjelent munkájára a külföldi szerzõkre
érvényes írásmód vonatkozik. Például:
Nagy, J. és Szebenyi, P. (1990): Hungarian reform:
towards a curriculum for 1990s. Curriculum Journal, 1. 3. sz. 247-254.
Külföldi szerzõknél a név
megadása: családi név, vesszõ, keresztnév
kezdõbetûk. A kezdõbetûk után pont van.
Például: Bloom, B. S. Szöveg közben a szerzõk
neveit a mondat szerkezetének megfelelõen szabadon használhatjuk.
Például: Mint Benjamin Bloom (1956) sokat idézett
könyvében írja,... Zárójelben megadva
a hivatkozott forrást, csak a családi név szerepel
(Bloom, 1995). Irodalomjegyzékben a keresztnevek kezdõbetûi
között szóköz áll.
Nyelvezet, stílus
A Magyar Pedagógia elsõdleges olvasói
körének az igényes szakmai közösséget,
a társadalomtudományok mûvelõit, a kutatókat
és a tudományos eredmények felhasználóit
tekinti. Stílusát illetõen a tudományos próza
nemzetközi gyakorlatban kialakult sajátosságait tartja
mérvadónak. Helyesírás tekintetében
a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásait
és szabályzatait követi.
Kiemelések
Kéziratban aláhúzás, nyomtatásban
dõlt betû jelöli a kiemelést. Személynevek
a fõ szövegben és a lábjegyzetekben mindig dõlt
betûvel szerepelnek; idegen szavak, új fogalmak esetében
ajánlott a kiemelés. Egyébként a szerzõ
szándékainak megfelelõen használhatja nyomatékosításra
a kiemelést. Az egy mondatnál hosszabb kiemelésekkel
takarékosan kell bánni.
Számok írása
A számokat szövegben 10 alatt általában
betûvel, tíztõl felfelé számmal írjuk.
Kivételt képeznek a statisztikai adatok, mértékek,
ahol számokat írunk, és a sorozatban közölt
számok, ahol lehet egységes írásmódot
használni (pl. "a méréseket a hetedik, a kilencedik
és a tizenegyedik osztályban végeztük")
Statisztikai számítások eredményét
általában három értékes jegy pontossággal
közöljük. Ahol a számértékek statisztikai
bizonytalansága nagyobb, elég két tizedesjegy is.
A korrelációs együtthatóknál elég
két tizedes jegy közlése. A tizedes jegyeket a magyar
helyesírásnak megfelelõen tizedesvesszõ elõzi
meg. Sûrû táblázatban a tizedesvesszõt
el lehet hagyni, de csak akkor célszerû, ha ez a táblázat
minden adatánál megtehetõ.
Az eredményeket bemutató statisztikai adatoknál
általában (a tanulmány lényeges megállapításait
illetõ számoknál lehetõleg mindig) közölni
kell a szignifikancia mutatóit a szakterület elterjedt statisztikai
próbái alapján.
Számozás,
sorozatok, felsorolások
A tanulmányok alcímei nem kapnak sorszámot.
Ha a bekezdések felsorolást alkotnak, az összetartozó
bekezdések sorrendjét (arab) számmal vagy kisbetûvel
lehet jelölni. A számok után pont, a betûk után
zárójel áll. Például:
1. Ez a bekezdés egy felsorolásban az elsõ.
a) Ez a bekezdés egy felsorolásban az elsõ.
A bekezdésen belüli felsorolás jelölése
szintén történhet számmal vagy betûvel,
a sorrend jelét mindkét esetben zárójel fogja
közre. Például: "Bloom taxonómiájának
fõ kategóriái: (1) ismeret, (2) megértés,
(3) alkalmazás..."; vagy "Bloom taxonómiájának
fõ kategóriái: (a) ismeret, (b) megértés,
(c) alkalmazás...".
Idegen szavak használata
Mivel a Magyar Pedagógia elsõsorban a szûkebb
szakma fóruma, nem törekszik az idegen kifejezések mindenáron
való kerülésére, feltétlen magyarítására.
Támogatja a megfelelõ magyar szakkifejezés megtalálását
és elterjesztését azokban az esetekben, amelyekben
az idegen szó szakmai jelentését a magyar megfelelõje
jól visszaadja, és a kifejezés a pedagógiai
gyakorlatban széles körben használatos fogalmat jelöl.
Javasolja a magyar nyelvben meghonosodott idegen eredetû szakkifejezések
(pl. attitûd, empátia) használatát és
terjesztését, meghonosodott idegen szavak használatát,
ha azok a pedagógiai terminológiát gazdagítják,
és pontosabban adják vissza egy szûkebb terület
szakkifejezéseit (pl. tanulási potenciál). Angol kifejezés
átvételekor az eredeti angol forma helyett célszerû
a magyar nyelvben már elterjedt latinos vagy magyarosított
forma használata (pl.: attribution - attribúció, discourse
- diskurzus).
Egy-egy idegenbõl átvett, magyarra fordított
de magyarul még nem elterjedt, új szak-kifejezés bevezetésekor
célszerû zárójelben megadni az eredeti kifejezést
is, ezáltal is segítve az adott magyar változat meghonosodását,
a két nyelv közötti fordítás egyértelmûvé
tételét. Például: kritériumorientált
(criterion referenced) értékelés.
A
kézirat elkészítésére vonatkozó
javaslatok
Kéziratok
elkészítése írógépen
Írógéppel készített kéziratok
esetében mindent (táblázatokat, abstractot is) kettes
sorközzel kell gépelni. Egy oldal 28 sort, egy sor 60 leütést
tartalmazzon. Az így gé-pelt kézirat terjedelme 15
és 35 oldal között lehet.
Gépírásnál minden kiemelést
aláhúzással kell jelölni. Kerülni kell a
r i t k í t á s s a l vagy a NAGYBETÛVEL való
kiemelést.
Kéziratok
elkészítése számítógépen
A szerkesztõség javasolja a kézirat
számítógéppel való elkészítését.
A nyomtatáshoz jó minõségû (letter quality)
nyomtatót (lézer, tintasugaras, buborék, 24 tûs
vagy egyéb LQ minõségû mátrixprinter)
kell használni. Nyomtatáskor az összes lapon körben
három cm margót kell hagyni. A tanulmányok terjedelme
25 és 60 kilobájt (0,6-1,5 ív) között lehet.
Javasolt betûméret: 12 pt. Ekkor is kettõs sortávolságot
(24 pt) kell használni.
A számítógépen készült
tanulmányok nyomtatása történhet írógép-szerû
formátumban valamelyik nem proporcionális (pl. COURIER, LINEPRINTER)
betûtípussal. Ekkor az írógépekre meg-állapított
nyomtatási formát kell alkalmazni, kiemelésre az aláhúzást
kell használni.
A proporcionális betûtípusok közül
a times és a helvetica (univers) használata ajánlott,
a szerkesztõség más betûtípusok használatát
nem javasolja. Ekkor a szerzõ tetszése szerint használhatja
kiemelésre a dõlt betût vagy az aláhúzást,
de egy tanulmányon belül csak egyfélét.
A
tanulmány benyújtása mágneslemezen vagy e-mailen
Meggyorsítja a szerkesztés munkáját,
ha a szerzõk írásaikat mágneslemezen vagy e-mailben
is eljuttatják a szerkesztõséghez. A szövegfájlokat
a véglegesített kézirattal együtt (az esetleges
módosítások elvégzése után) kell
csak beküldeni.
Formázatlan ASCII szövegfájl (text
only), MS Word (DOS) 5.x, 6.x, valamint MS Word for Windows
6.0 szövegszerkesztõvel készített kéziratot
kér a szerkesztõség.
Mágneslemezen való benyújtás
esetén a szerkesztõség 360k, 720k, 1,2M vagy 1,4M
MS DOS formátumú lemezeket tud fogadni.
E-mailben való beküldés esetén
a fájlokat csatolni (attachement, enclosure) kell.
A kéziratokat a következõ címre
lehet küldeni:
- Csapó Benõ: csapo@edpsy.u-szeged.hu
- B. Németh Mária: mary@edpsy.u-szeged.hu
Irodalom
Gibaldi, J. és Achtert, W. S. (1984): MLA Handbook
for Writers of Research Papers. 2nd ed., Modern Language Association,
New York.
American Psychological Association (1984): Publication
Manual.