Iskolakezdés Mérése

ISKOLAKEZDŐ MÉRŐESZKÖZ-CSOMAG (2015‒)
 
Az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport az elektronikus tesztelés eszköztárát felhasználó online Iskolakezdő mérőeszköz-csomagot fejlesztett az iskolába lépő tanulók mérésére. A korosztályhoz illeszkedő játékos tesztek felvétele az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport által fejlesztett eDia-rendszerben történik. Mivel a vizsgált korcsoport magabiztos olvasása nem adott feltétel, ezért a feladatok szövegeit minden esetben meghallgatják a tanulók. A számítógéppel történő adatfelvétel objektívebb az interjúkkal történő mérésnél, lehetővé teszi az összes, programban részt vevő első évfolyamos tanuló gyors mérését, valamint az esetleges hiányosságok feltárását.
 
A mérőeszköz-csomag olyan képességek, készségek fejlettségét vizsgálja, amelyek meghatározói a sikeres iskolakezdésnek, és előrejelzői lehetnek a későbbi iskolai teljesítménynek. Segítségével azonosíthatók a fejlődésbeli lemaradások, fejlesztési tervek készíthetők a tanulók számára. A mérőeszköz-csomag hat területet vizsgál: (1) a matematikatanulás és (2) az olvasás előkészségeit, (3) a feladattartást, (4) a gondolkodási képességek közül az induktív gondolkodást, és (5) a zenei alapképességeket. Mivel a tanulók különböző tapasztalatokkal rendelkeznek a számítógép használatával kapcsolatban, (6) a tesztcsomag része egy játékos, az egér kezelésének gyakorlását segítő feladatsor is. [PDF]
 
A számítógép- és egérhasználat feladatsor lehetővé teszi azoknak a számítógép-használati műveleteknek a gyakorlását, amelyekre a tesztek kitöltése, a feladatok megoldása során szükség van. A feladatokban a tanulóknak az egérrel a megadott pontokra kell kattintaniuk és képeket kell mozgatniuk. 
 
Az olvasás előkészségei teszt az olvasástanulás előfeltétel-készségei közül két fő területet vizsgál, (1) a fonológiai tudatosságot (a szavakon belüli fonológiai egységekhez – szótag, beszédhang – történő hozzáférést, azok azonosítását, differenciálását és az ezekkel történő műveletek végzését) és (2) a nyomtatott szövegekben való tájékozódást (a cím, a nagybetűk, a kezdőoldal, az olvasás irányának ismeretét). 
 
Tapasztalatok szerint a matematikai alapkészségek iskolakezdéskor fennálló fejlettségi szintje összefüggést mutat a későbbi iskolai teljesítményekkel, előrejelzi az iskolai sikerességet. Empirikus kutatások eredményei alapján kapcsolat áll fenn az elemi számlálás fejlettsége és az értelmi képességek között. A mérőeszköz-csomag a matematikatanulás előfeltétel-készségei közül az elemi számlálást, a műveletvégzést, a relációk felismerését, valamint a számok és mennyiségek összekapcsolását méri.
 
Kutatások, empirikus elemzések szerint az iskolai sikeresség egyik feltétele a feladattartás optimális fejlettsége. A feladattartás szintjének ismeretében pontosabb képet kapunk a tanulók vizsgált készségeinek fejlettségéről. Megállapíthatjuk, hogy a feladattartás szintje mennyiben befolyásolta az olvasás és a matematikai előfeltétel-készségek, az induktív gondolkodás és a zenei készségek jellemzőit. A feladattartást mérő teszt egy papíralapú mérőeszköz online adaptációja. A feladatok szabálykövetés, az utasításoknak megfelelő feladatvégzést, valamint a feladatvégzés iránti elkötelezettséget, kitartást mérik. A feladatokban a tanulóknak megadott mintázatokat követve kell kiszínezniük egy nyuszi útvonalát. Először a narrátor utasításait kell követniük, majd a kirajzolódott mintázat alapján önállóan kell a nyuszit a megjelölt cél felé vinni az útvonal kiszínezésével. 
 
A longitudinális program a három fő műveltségi terület mellett az induktív gondolkodás képességének fejlődését is követi, mivel kutatások szerint kiemelkedő jelentőséggel bír a megismerési folyamatokban, az új tudás megszerzésének egyik eszköze. Az empirikus elemzések azt jelzik, hogy az induktív gondolkodás szoros kapcsolatban áll az intelligenciával, a problémamegoldással, a tanulási potenciállal, a kritikai gondolkodással, a tudás alkalmazásával és hatása kimutatható a nyelvtanulásra is. Az indukciós folyamat lényege az egyedi esetek megfigyelésén alapuló szabályalkotás, értelmező modellek felállítása meg nem figyelt esetekre. Mérésére leggyakrabban sorozatokat, mátrixokat, analógiákat használnak. A tanulók iskolakészültségének feltárásához kidolgozott tesztben sorozatokat, analógiákat és osztályozást kérő feladatok szerepelnek.
 
A zenei észlelési képesség szoros összefüggésben áll az auditív memóriával, ami az egyik előfeltétele az iskolai sikerességnek. A zene széles körű hatása megmutatkozik a gondolkodás különböző területein, például a matematikai gondolkodásban, továbbá az olvasás és az idegen nyelvek elsajátításában is. A teszt három zenei alapképességet vizsgál: dallam-, ritmus- és hangmagasság-diszkrimináció. A feladatok megoldása során a tanulók előre rögzített zenei mintákról hoznak döntéseket.
 
 
 
A Szegedi Iskolai Longitudinális Programban 2015-ig a tanulók egyéni fejlődési útjának kiindulópontját a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetében a Nagy József és munkatársai által kifejlesztett DIFER résztesztjeivel mért alapkészségek fejlettsége adta. Az elmúlt évek tapasztalatai és kutatásai megmutatták, hogy (1) az iskolába lépő, biológiailag közel azonos korú gyermekek intellektuális és szociális fejlettségében jelentősek a különbségek, (2) az elemi alapkészségek fejlettsége meghatározza az iskolakezdés sikerét, a tanulók későbbi iskolai pályafutását.
A Szegedi Iskolai Longitudinális Programban a személyiségfejlődés, az iskolai tanulás szempontjából előfeltételnek tekinthető hét készség közül öt mérése történt: (1) írásmozgás-koordináció, (2) relációszókincs, (3) elemi számolási készség, (4) tapasztalati következtetés és (5) elemi szociális készségek. A vizsgálatokat az első tanév elején tanítók, fejlesztőpedagógusok vagy külső szakértők végezték – a területtől függően – egyéni vagy kiscsoportos adatfelvétel, főként interjú formájában.
 
 
Mérési pontok:
VI. minta (1. évfolyam) 2015. ősz (online) 
V. minta (1. évfolyam) 2011. ősz
IV. minta (1. évfolyam) 2007. ősz
III. minta (1. évfolyam) 2003. ősz
 
 
Fontosabb publikációk a témában:
Csapó, B., Molnár, Gy. és Nagy, J. (2014): Computer-based assessment of school readiness and early reasoning. Journal of Educational Psychology, 106. 2. sz. 639‒650. 
Józsa Krisztián és Zentai Gabriella (2007): Hátrányos helyzetű óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomag alapján. Új Pedagógiai Szemle, 57. 5. sz. 3‒17. [PDF]
Nagy József, Fazekasné Fenyvesi Margit, Józsa Krisztián és Vidákovich Tibor (2004): DIFER Programcsomag – Differenciált fejlődésvizsgáló rendszer (2. kiadás). Mozaik Kiadó, Szeged.
Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004b): Az elemi alapkészségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged.
Józsa Krisztián (2004): Az első osztályos tanulók elemi alapkészségeinek fejlettsége: Egy longitudinális kutatás első mérési pontja. Iskolakultúra, 24. 3. sz. 3‒16. [PDF]