De Bono m�dszere a gondolkod�s tan�t�s�ra (CoRT)
Lipman: filoz�fia gyermekek sz�m�ra
Feuerstein: 'Instrumental Enrichment'
Strat�giai k�pess�gek fejleszt�se
Klauer indukt�v gondolkod�st fejleszt� programja

De Bono m�dszere a gondolkod�s tan�t�s�ra (CoRT)

A program elnevez�se, a CoRT, a fejleszt� program elterjeszt�s�re alap�tott, az angliai Cambridge-ben 1969 �ta m�k�d� szervezet nev�b�l (Cognitive Research Trust) sz�rmazik. A CoRT program m�g�tt nem �ll egy kidolgozott pszichol�giai elm�let, legal�bbis de Bono nem ford�t figyelmet arra, hogy m�dszer�t tudom�nyosan megalapozza. B�r haszn�l bizonyos pszichol�giai terminusokat, �s az �ltal�noss�gok szintj�n hom�lyos utal�sokat tesz bizonyos, a pszichol�gi�ban is tanulm�nyozott jelens�gekre, a fejleszt�s alapelveit t�bbnyire k�z�rthet� metafor�k, anal�gi�k, p�ld�k seg�ts�g�vel fejti ki.
A gondolkod�s �ltala hangs�lyozni k�v�nt jelens�geit k�nnyen megjegyezhet� szab�lyokba foglalja �ssze, (p�ld�ul az "adj neki nevet" a meg�rt�s egyik m�dja), majd ezekb�l ugyancsak k�nnyen azonos�that� csoportokat alkot, p�ld�ul "A meg�rt�s �t m�dja", "A t�ved�s �t form�ja" stb.
A gondolkod�s fejleszt�s�t szolg�l� gyakorlatok nem kapcsol�dnak az iskolai tant�rgyakhoz, ehelyett ink�bb a h�tk�znapi helyzetekhez k�zel�ll� szitu�ci�kban a gondolkod�s folyamataira �s a d�nt�shozatalra koncentr�lnak. Az eredeti program f�leg 9-11 �veseknek sz�lt, de k�s�bb a fiatalabbaknak �s feln�tteknek sz�nt v�ltozatait is kidolgozt�k.
A CoRT hat�konys�g�t t�bbsz�r megvizsg�lt�k. De Bono szerint a programt�l nem kell elv�rni, hogy az elsaj�t�tott gondolkod�si k�szs�gek olyan ter�leteken is �rv�nyes�ljenek, mint p�ld�ul az intelligenciatesztek megold�sa. Hat�s�t ink�bb olyan szitu�ci�kban kell ellen�rizni, mint amilyenekben a fejleszt�s is t�rt�nt. Az �gy elv�gzett k�s�rletek rendre azt mutatt�k, hogy a programban r�sztvev� gyerekek szignifik�nsan jobban teljes�tettek, mint a kontrollcsoport tagjai.

Lipman: filoz�fia gyermekek sz�m�ra

�tmenetet jelent a Matthew Lipman �ltal kidolgozott gondolkod�sfejleszt� program: a tartalomt�l, tananyagt�l f�ggetlen, a gondolkod�st k�zvetlen�l tan�t� m�dszerek �s a tananyagokba �gyazott k�pess�gfejleszt�s k�z�tt l�tes�t egyfajta �tmenetet. Az �ltala javasolt m�don a gondolkod�st az iskolai keretek k�z�tt, mintegy tant�rgyszer�en lehet tan�tani, �s egy iskolai diszcipl�na, a filoz�fia szerepel a program nev�ben, itt m�gsem a hagyom�nyos �rtelemben vett, de m�g csak nem is egy megreform�lt filoz�fia tan�t�s�r�l van sz�. A filoz�fia ugyanis n�la egy olyan tant�rgyk�nt jelenik meg, amelynek k�z�pponti c�lja a gondolkod�s tan�t�sa. A gondolkod�s tan�t�sa teh�t nem "be�gyaz�dik" a filoz�fiaoktat�sba, vagy integr�l�dik azzal, hanem ami szerinte a program keret�ben t�rt�nik, az maga a gondolkod�s tan�t�sa.
A filoz�fi�t az�rt tartja megfelel� nyersanyagnak a gondolkod�s fejleszt�s�hez, mert egyr�szt a filoz�fia megmutatja az emberi gondolkod�s legr�gibb �s egyben legkifinomultabb form�it, m�sr�szt a gyerekek term�szetes k�v�ncsis�ga miatt gondolkod�suk hasonl� a filoz�fusok gondolkod�s�hoz. A gyermekek, b�r leegyszer�s�tve, �s a saj�t gondolkod�si szintj�k�n ugyan, de ugyanazokra a k�rd�s�kre (p�ld�ul az igazs�g, a jog, a m�lt�nyoss�g, a szabads�g, a szem�lyes identit�s) keresik a v�laszt, mint az emberis�g legjelent�sebb filoz�fiai gondolkod�i. Nem kell teh�t m�st tenni, mint sorra venni a filoz�fia nagy probl�m�it, �s a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy azokat megvitathass�k, azokon gondolkodhassanak.
Lipman programja eredeti form�j�ban teljes eg�sz�ben az �r�sbelis�gre �p�l, teh�t olyan el�zetes tud�st k�vetel meg, amelynek a tanul�k egy r�sze nincs a birtok�ban. Els�sorban a fiatal serd�l�kor� gyermekek sz�m�ra aj�nlott�k a programot, akikn�l ez a felt�tel t�bbnyire teljes�l, �s, hogy az olvas�smeg�rt�s sz�nvonala ne befoly�solja t�ls�gosan alkalmazhat�s�g�t, a felhaszn�lt sz�vegek meglehet�sen egyszer�ek. T�rt�ntek k�s�rletek arra is, hogy az alapvet� elgondol�sokat eg�szen fiatal gyermekekkel, p�ld�ul �vod�skor�akra alkalmazz�k, ahogy az olvas�si k�pess�gek hi�ny�t a tan�ri elbesz�l�s p�tolja.
Az "filoz�fia gyermekek sz�m�ra" program hat�konys�g�t ugyancsak sokf�le vizsg�latnak vetett�k al� mind kidolgoz�i, mind pedig a fejleszt�kt�l f�ggetlen kutat�k. A fejleszt� k�s�rletek tipikusan f�l �vt�l egy �vnyi id�tartam�ak voltak. A k�s�rletek szerint a fejleszt� programban r�sztvev� tanul�k olvas�smeg�rt�se jelent�sen javult, a tr�ning kimutathat� hat�st gyakorolt a tanul�k matematikai eredm�nyeire, bizonyos k�vetkeztet�si k�szs�gekre �s a kreat�v gondolkod�sra, k�l�n�sen a fluencia faktorra. Ugyanakkor a k�l�nb�z� k�s�rletek sor�n azt is tapasztalt�k, hogy a program hat�sa er�sen tan�rf�gg�, a k�l�nb�z� tan�rok oszt�lyainak eredm�nyei k�z�tt jelent�s k�l�nbs�gek alakultak ki.

Feuerstein: 'Instrumental Enrichment'

Nem t�lz�s azt �ll�tani, hogy a Feuerstein munkat�rsai �ltal kidolgozott IE az egyik legnagyobb vil�gkarriert befutott, �s val�sz�n�leg a legt�bb tanul�hoz eljutott m�dszer. Mint az �rtelmi k�pess�gek k�zvetlen, tartalomt�l f�ggetlen fejleszt�s�t megc�lz� program, tal�n a legkidolgozottabb is. J�l mutatja az ilyen programok esetleges er�nyeit, de mag�n viseli azok �sszes h�tr�nyait is.
A fejleszt� program eredeti form�j�ban 15 modulb�l �ll, melyeket Feuerstein eszk�z�knek (instruments) nevez. Az elnevez�s itt Feuersteinnek arra a n�zet�re utal, hogy a feladatok csup�n eszk�z�k a felhaszn�l� tan�r kez�ben, ez�rt nem annyira a konkr�t tartalmuk a l�nyeges, mint ink�bb az a m�d, ahogyan a tan�rok haszn�lj�k azokat. Mindegyik modul bizonyos t�pus�, "pap�r-ceruza" jelleg� feladatok sorozat�b�l �ll. A feladatok megold�sa kb. egy �r�nyi munk�t jelent a gyerekeknek, �s optim�lis esetben heti h�rom-�t foglakoz�sra ker�l sor. Az eg�sz fejleszt� program k�t-h�rom �vig tarthat. A feladatok tartalom, illetve kontextus-f�ggetlenek.
Ha a program fejleszt� hat�s�t n�zz�k, az eredm�nyeket �gy �sszegezhetj�k, hogy nem javultak jelent�sen a k�s�rletben r�szt vev� tanul�k olvas�si vagy matematikai k�pess�gei, �s nem k�vetkezett be kimutathat� v�ltoz�s �ltal�nos �rtelmi k�pess�geikben sem. Ugyanakkor a tan�rok arr�l sz�moltak be, hogy javultak a tanul�k kommunik�ci�s k�pess�gei, sz�vesebben vettek r�szt az iskolai munk�ban.

Strat�giai k�pess�gek fejleszt�se

A "k�pess�gek feletti k�pess�gek" gondolata, az hogy a k�pess�gek hat�kony haszn�lat�nak "strat�giai jelent�s�g�" k�pess�gei k�l�n csoportot alkotnak, �s �gy fejleszt�s�k �g�retes lehet az �ltal�nos �rtelmess�g n�vel�se szempontj�b�l, meglehet�sen r�gi elgondol�s.
Dansereau rendszere j�l reprezent�lja a tanul�si strat�gi�knak azt a szeml�let�t, amely alapj�n sz�mos tanul�st tan�t�, a tanul�si strat�gi�kat fejleszt� kurzust �s tr�ninget dolgoztak ki. A legt�bb konkr�t tanul�si strat�gia a tank�nyvek sz�veg�b�l val� tanul�sra javasol m�dszereket. Ilyen p�ld�ul Robinson (1946) m�r klasszikuss� v�lt SQ3R technik�ja. A bet�sz� a tanul�s �t f�zis�nak angol nev�re utal (Survey, Question, Read, Recall, Review). Hasonl� tanul�si strat�gi�kat fejleszt� programok kidolgoz�s�t mutatja be Weinstein �s Underwood (1985), de nem csak �n�ll� tant�rgyk�nt, hanem m�s tant�rgyakkal �sszekapcsolva is javasolj�k a tanul�s tan�t�s�t.
A strat�giai k�pess�gek fejleszt�se �tmenetet k�pez a tanul�s tan�t�sa fel�. Ebben az �rtelemben k�zel �ll a tanul�si potenci�l fejleszt�s�re ir�nyul� programokhoz. Ezen a sz�lon eljuthatunk az indukt�v gondolkod�s fejleszt�s�ig is. Nagyon sokan ugyanis a tanul�s k�szs�geit az indukt�v gondolkod�ssal hozz�k kapcsolatba, vagy egyenesen azzal azonos�tj�k.

Klauer indukt�v gondolkod�st fejleszt� programja

Az indukt�v gondolkod�s fejleszt�s�re dolgozott ki gyakorlatrendszert Karl Josef Klauer, az Aacheni Egyetem professzora. Hasonl�s�got mutat Klauer programja az IE-vel annyiban, hogy ebben az esetben is egy �ltal�nos k�pess�g �ll a fejleszt�s k�z�ppontj�ban, tov�bb� itt is tartalomt�l f�ggetlen fejleszt� gyakorlatokat haszn�lnak. Klauer rendk�v�l sokoldal�an k�pzett kutat�, programj�t a modern tudom�nyoss�g norm�i szerint fejlesztette ki. A program m�g�tt az indukt�v gondolkod�s r�szletesen kidolgozott modellje �ll, a vizsg�latokat sz�mos f�ggetlen kutat� szigor�an ellen�rz�tt felt�telek k�z�tt megism�telte �s az eredm�nyeket refer�lt tudom�nyos foly�iratokban k�z�lte.
Klauer szerint, b�r az indukt�v gondolkod�s folyamatainak sokf�les�g�t nem lehet pontosan le�rni, lehet olyan elm�leti modellt alkotni, amelyik e kognit�v rendszer k�zponti r�sz�t, alapvet� folyamatait defini�lja. Elm�leti modellje szerint az indukt�v gondolkod�s l�nyege szab�lyszer�s�gek megtal�l�sa.
A fejleszt� rendszert h�rom k�l�nb�z� �letkori csoportra k�sz�tette el, ezek a fejleszt� eszk�z�k a hozz�juk tartoz� ismertet�sekkel egy�tt a Hogrefe kiad� gondoz�s�ban jelentek meg. Mindh�rom fejleszt� program sz�nes pap�rlapokb�l �ll, a lapokon k�pekkel, �br�kkal, szavakkal, amelyek megtestes�tik a fejleszt� strukt�r�t. A "Denktraining f�r Kinder I" (Klauer, 1989a) nemverb�lis feladatokat tartalmaz �s az 5-8 �ves koroszt�lyt c�lozza meg. A "Denktraining f�r Kinder II" (Klauer, 1991) a 10-13 �v k�z�ttieknek sz�l, �s m�r felt�telezi, hogy a gyerekek tudnak olvasni, �gy a fiatalabbaknak sz�l� programhoz k�pest ebben megjelennek a szavakat, sz�vegeket tartalmaz� feladatok is. M�g az els� k�t feladatrendszer az �ltagos fejletts�g� gyerekek sz�m�ra k�sz�lt, a "Denktraining f�r Jugendliche" (Klauer, 1993a) a tanul�si neh�zs�gekkel k�zd� tanul�k ig�nyeit szolg�lja, kompenz�l� jelleg�, fejl�d�sbeli lemarad�saikat k�v�nja p�tolni.
A programok mindegyike 120 feladatb�l �ll, amelyeken az egyszer�bbt�l a bonyolultabbak fele haladnak v�gig a tanul�k. A feladatok t�z foglalkoz�sra vannak elosztva, �gy egy alkalommal �tlagosan 12 feladatot oldanak meg. A foglalkoz�sok alapvet� m�dszere az ir�ny�tott felfedez�s, ami azt jelenti, hogy a gyerekek annyi - egy�nenk�nt v�ltoz� m�rt�k� - seg�ts�get kapnak a tan�rt�l, amennyi ahhoz sz�ks�ges, hogy biztosan meg tudj�k oldani a feladatot.
A program fejleszt� hat�s�t �ltal�ban h�rom szempontb�l vizsg�lj�k: (1) a k�s�rleti csoportok fejl�d�se a kontroll csoportokkal �sszehasonl�tva, (2) az el�rt eredm�nyek tart�ss�ga �s (3) a fejleszt�s hat�s�nak �rv�nyes�l�se m�s ter�leteken. A k�s�rletek szerint a tr�ning hat�sa mindh�rom szempontb�l elfogadhat�.
Az indukt�v tr�ning hat�s�t megvizsg�lt�k p�ld�ul a matematika, az idegen nyelvek, a nyelvtan, a fizika �s n�h�ny egy�b tananyag tanul�s�ra, a hat�s m�rt�ke �ltal�ban 0,4 k�r�l alakult. M�g a helyes�r�s tanul�s�ban is siker�lt kimutatni az indukt�v tr�ning pozit�v hat�s�t (Klauer, 1993).